„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
V. fejezet A HIDEGHÁBORÚ „FRONTVÁROSA" - Pongrácz Kálmán tanácselnök jelentése Nagy Imrének, a Minisztertanács elnökének a főváros életét, a lakosság ellátottságát jellemző adatokról (1953. október 9.)
Altalános iskolába beírt tanulók száma: 1951/52 155.959 1952/53 164.147 1953/54 174.664 Az évenkénti emelkedés — figyelemmel a születések számának további növekedésére — 9-10000. Tehát, ha nem akarjuk a zsúfoltságot tovább fokozni, 3-4 éven keresztül évenként 180-200 tantermet kell építeni a mostani 50 helyett. Kereskedelem A növekvő áruforgalomhoz több üzlet kell (különösen a külső kerületekben). A piacok korszerűtlenek (VIII. ker. Teleki tér, Újpest, XIII. ker. Élmunkás tér, XIV. ker. Bosnyák tér), az egészségügyi követelményeknek nem felelnek meg. A szállodai ágyak a szükségletet nem fedezik, a meglévő ágylétszám 1953 1. félévi kihasználtsága 130, 3 %. A közétkeztetési, vendéglátó-ipari üzemek elmaradottak, konyhák gépesítésre szorulnak. Szállítóeszköz-hiány gátolja a jó áruterítést. 1952-ben 23, 2 milliót, 1953-ban 18,6 milliót fordítottunk a kereskedelem fejlesztésére, 1954. évre — 8 milliárdos áruforgalomhoz, 6060 üzlethez—10,5 milliót akarnak adni. Gátolja a tanács gazdasági szervező munkáját, hogy a tanácsi gazdaság össze nem illeszkedő és össze nem keverhető részekből áll, tehát nem gazdasági egység, ugyanis a költségvetés és tervkészítés jelenlegi gyakorlata szerint a különböző tárcák egymástól függetlenül alakítják ki a főváros lakosságának mindennapi életét befolyásoló fejlesztési számokat. A fővárosi gazdálkodás irányítása, a szociális-kulturális ellátás kielégítésének lebonyolítása tekintetében a tanácsot, illetve a Végrehajtó Bizottságot a jelenleginél lényegesen nagyobb hatáskörrel kell felruházni. Budapest, 1953. október 9. MOL XIX-A-2-v. Nagy Imre miniszterelnök iratai. 304/1/1953. 392