„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

V. fejezet A HIDEGHÁBORÚ „FRONTVÁROSA" - A Budapesti Városi Tanács VB egyházügyi előadójának 1953 március havi jelentéséből

sa szerint ezek a legjobban bevált módszerük, melyet a kommunisták nem vesznek észre, akik titokban akarnak, azok meg is áldozhatnak. Bizonyára ezt a módszert a többi helyeken is alkalmazzák. A Krizsánné házára a kerületi szervek figyelmét is felhívtam. b./ A Bartók Béla út 19. (volt Szt. Imre kollégium helyén) van egy kápolna. Leg­inkább a régi világból visszamaradt „úri" közönség jár ide. A húsvéti lelkigyakor­latok idején, a volt „úri dámák" amikor befejezték a szertartásokat, a közéjük keve­redett és velük ájtatoskodó munkásasszonyokat szinte feltűnően, tüntetően maguk­hoz ölelték, és csókokkal búcsúztak egymástól. Miközben ezek a deklasszált „urak" és „hölgyek" azt terjesztették, hogy az istentelen kormányra halálos bün szavazni. Tehát minden hívőnek az a feladata, hogy tartózkodik a szavazástól. 221 Képmutató módon csókjaikat államellenes agitációra használták fel, arra buzdítva egymást, hogy családjaikat, barátaikat és hívő társaikat világosítsák fel erről, hogy elkerüljék a bűnt, ha nem szavaznak, istennek tetszőén fognak cselekedni. Ebben a kápolna lelkészének, Chriszt káplánnak is megvan a maga szerepe, mint hogy ezt a gyóntatószékben más papok is terjesztik. [...] 4.Í Sztálin elvtárs halálával kapcsolatos megnyilvánulások: a./ Ez alkalommal igen világosan megnyilvánult az alsó papságnak az állami feladatok támogatásában elfoglalt szerepe. Most, amikor sem az állami, sem az egyházi hatóságok felülről nem adtak utasítást arra, hogy az alsó papság miként re­agáljon, mindenütt nagy bizonytalanság volt észlelhető. Még a nem ellenséges pa­pok is ingadoztak, nem tudták eldönteni, hogy kell és mit nem helyes ilyenkor a részükről kezdeményezni. Többen telefonon érdeklődtek az iránt, hogy kitehetik-e a templomra a gyászlobogót, és piros zászlót tehetnek-e melléje? A szószéken mél­tathatják-e Sztálin elvtárs életét? Mondhatnak-e imát érte? stb. [...] A kérdésekre adott válasz részünkről az volt, hogy belátásuk szerint járjanak el, a piros mellőzésével a fekete lobogót kitehetik a templomokra is. Egy pár helyen ki is tették, azonban többségükben nem reagáltak. Sőt voltak, akik úgy vélekedtek, hogy nem egyházi emberről van szó, nem helyes a templomi méltatása. [...] 221 A március 17-én esedékes országgyűlési választásokon. 381

Next

/
Oldalképek
Tartalom