„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

V. fejezet A HIDEGHÁBORÚ „FRONTVÁROSA" - Jelentés a Budapesti Városi Tanács irányítása alá tartozó színházak, varieték és a cirkusz müsorpolitikájáról (1952. július 21.)

A termelési, tervpropaganda segítésére minden intézményünk törekedett. A Vidám Színpad gúnyolta a munkafegyelem lazítóit, a későnjövőket. Az erről szóló „Tíz perc" c. dal az üzemi műsorokban országszerte elterjedt. Bírálta a rossz munkaszervezést („Hol a Horváth", „Ede vállalkozó szellem"). Az ötéves tervet igen sikeresen propagálta a lengyel ötletből írt „Jó partié" című jelenet és kivétel nélkül minden műsorban a konferáló. A Fővárosi Víg Színház a „Címe ismeretlen" c. műsorának épülő ház, tszcs, és a „Most jelent meg" c. darabjának sztahanovista lakás, mérnöki iroda, vasöntöde képeiben törekedett ugyanerre. A Cirkusz és az Artista Varieté főleg bohóctréfákban gúnyolta a munkakerülőket, a lógósokat. Az eredmények ellenére színházainknak ezen a téren végzett munkája nem volt kielégítő. A legfőbb ok színházaink írópolitikájában keresendő. A Vidám Színpad kivételével nem foglalkoztak fiatal, üzemi írók felkutatásával és neves, jó írók aktivizálásával a könnyűmüfajban. A Vidám Színpad sem végezte ezt kielégítően. Az igazgatók megalkuvásból gyakran fordultak a könnyűműfaj burzaoá rutinú íróihoz, akik nagy színpadismerettel rendelkeznek ugyan, de a temelés, az üzemek problémáit egyáltalán nem ismerik. Ebből következett nemcsak az, hogy az ilyen témájú jelenetek száma kevés volt, hanem az is, hogy egy-két termelési propagandát célzó jelenet rossz hatást ért el. (Pl: „Címe ismeretlen" tanulóotthon-képe). A külső és belső ellenség leleplezése, meggyűlöltetésük terén jobb eredményeink vannak. A Vidám Színpadban a jugoszláviai és a nyugatnémeti helyzetről pillanatképeket adó „Csutka", a koreai gaztetteivel dicsekvő amerikai tiszt gyávaságát leleplező „Kínos útitárs", az amerikai-angol viszony pillanatképét adó „Vállalkozás" című jelenetek az imperialisták meggyűlöltetésében, a „Mi lesz a disznókkal", a „Kincs" a feketézők és a kulákok elleni harcban nyújtottak segítséget. A Fővárosi Víszínház a „Peleskei nótárius" színrehozásával a kozmopolitizmus elleni harcot igyekezett segíteni, egyébként az ellenség elleni harcban nem kellőképpen vett részt. A Cirkusz és a varieték erősen törekedtek különösen az imperialisták meggyűlő Itetésére (Mr.Peam, a szenátor) a bohócok között Uncle Sam figurája is szerepelt. Az antiimperialista jelenetek számának fokozását gátolta, hogy az imperialisták gaztettei tréfákban fel nem dolgozható. A különböző szatíra-kísérletek főleg két véglet között mozogtak: az ellenséget vagy nevetségesen együgyűnek mutatták be, vagy aljasságban olyan félelmetesnek, hogy az fordított politikai hatást ért el. A hazafis ágra nevelés érdekében színházaink elsősorban néphadseregünk népszerűsítésére törekedtek jelenetekkel és táncokkal. Igen nagy sikere volt a honvéd372