„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

V. fejezet A HIDEGHÁBORÚ „FRONTVÁROSA" - Nemes György a Rákosi-kultuszról

se után volt, de a váratlan letartóztatások mechanizmusa tovább működött.) Ekkor is láttam Rákosit, de már csak megfelelő, engedélyezett távolságban. Integetett az embereknek, mosolygott, s arcán a népszeretet üdvözítő jósága ömlött el. Ez a mosolygás egyrészt az arcizmok tudatos elrendezésének, az arc vonzóvá álcázásának, másrészt a retusálásnak a műremeke volt. A plakátokon, a felvonulók magasra tartott transzparensein, a kirakatok dekorációiban, a hivatali szobák főhelyére akasztott képeken, buzgó és lelkes párttagoknak a Krisztus-arcmás mellé (vagy helyett) az ágy fölé aggatott képein egyformán ugyanaz az atyai, derűs, jóságos, piknikus — mondhatni: szép ember arca mosolygott ránk. Csak azokon az újságfotókon, melyeknél a retus kevésbé lehetséges, látszik, főként profilban, milyen külsővel sújtotta a természet a nép vezérét. Az, ahogy ajkán csüggve körülveszik hol marcona kohászok, barázdált arcú munkások, hol darabos külsejű parasztok, hol a tatai edzőtáborban izmos, megtermett, mosolygó sportolók, hol a tudomány és a művészet meg az irodalom intellektuálisan érdekes, kopasz vagy ősz hajú kiválóságai — újabb kérdőjel a titokhoz: hogyan lehetett népszerű és sikeres ez a természet műhelyében eleve nem népvezérnek gyúrt férfiú. [...] Nemes György: Bal-jobb, bal-jobb. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1983. 78-79. p. 206 Rajk Lászó (1908-1949) kommunista politikus, a párt főtitkárhelyettese, 1946-1948-ban belügyminiszter, majd külügyminiszter. Kitalált vádakon alapuló, 1949. szeptember 16-24. között megtartott kirakatperben halálra ítélték mint ellenséges ügynököt, kémet és összeesküvőt. Két társával együtt október 15-én kivégezték. A „mellékperekben" több tucat embert ítéltek el. Az ellenségkeresés és tisztogatás ezzel az üggyel érte el a kommunista vezetés legbensőbb köreit. 363