„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

V. fejezet A HIDEGHÁBORÚ „FRONTVÁROSA" - Nagy-Budapest 10 éves városfejlesztési tervének vázlata (1950. március 23.)

Előirányzat Az 5 éves tervben: 10 év alatt: kereskedelemre és mezőgazdaságra kb. 340 mill. Ft 700 mill Ft kikötőépítésre 18 mill. Ft 100 mill Ft Összesen: 358 mill Ft 800 mill Ft 9./ Közművek: Budapestnek a telekspekuláció folytán keletkezett óriási szétterültsége, amely a közlekedési és közművesítési szempontból kívánatos természetes dunamenti fejlődést mesterségesen megváltoztatta, és az ezzel kapcsolatos külterjes település egymagában is lehetetlenné tette a kellő közművesítést. Míg a gazdagok villanegyedei kivétel nélkül el vannak látva közmüvekkel, addig pl. a főként ipari lakosság lakta Rákospalotán egészen a felszabadulásig sem vízvezeték, sem csatornahálózat nem volt. Jellemző, hogy Csepelen csak a lakások 65%-a, Rákoshegyen és Soroksáron kevesebb, mint 20%-a van vízvezetéki vizzel ellátva. Az egyes peremvárosok tőkés vezetőinek önző és spekulációs közműpolitikája folytán Budapestnek máig sincs összefüggő közműrendszere. Budapestnek 4964 km vízvezetékhálózata az összlakosság 66%-át és 1072 km csatornahálózata az összlakosságnak csupán 58,2%-át látja el. A lakosság megnövekedő igényeinek ellátásához azonban elsősorban a csatorna és vízvezetékhálózat terén jelentős beruházások szükségesek. Tíz év alatt közművel való ellátottság terén a fővároshoz újonnan hozzácsatolt kerületek aránytalanságát el kell tüntetni, úgy, hogy ezen kerületek lakossága legalább annyira legyen közművekkel, (víz, gáz, csatorna, villany) ellátva, mint az átlagos nagyobb vidéki városaink, ebből a célból a villany termel és kapacitását napi -ra, a vízvezeték m

3-re, stb. kell fokozni. A szennyvíz ipari, mezőgazdasági felhasználását biztosítani kell. Korszerűsíteni kell a szemétgyűjtést, korszerű szemétégetőt kell felállítani. 356