„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Előterjesztés Budapest városfejlesztési programja tárgyában. (1947 január)

A városrendezés feladata a lebilincselő városkép megóvása, hogy a hegyoldalakig nyúló háztenger ne lepje el a kiemelkedő zöldfelületeket és hegy ormokat, hanem a kettő együtt helyes arányban biztosítsa a kép összhangját. Más a helyzet a pesti oldalon, ahol a városközpont, a »city« lüktető forgalma eléri a Dunát. Itt a városrendezési követelmény is más: a Duna felől monumentálisan elhatárolni a »city«-t, de egyben a budai hegyek felé is fordítani, utat nyitni a friss dunai levegő áramlásának, éltető erőt és egészséget vinni a sürü beépítésű belső városrészek felé. Az épületeket ezért oly horizontális és vertikális elosztásban kell megalkotni, hogy a fenti követelményeknek eleget téve, beleilleszkedjenek a hidak és a szemközti hegyek összképébe és azokkal egységes városképet nyújtsanak. A budai hegyvidék lejtőin alacsonyabb és lazább beépítést kell alkalmazni úgy, hogy a hegyek természetes vonalait a beépítés ne rontsa le. Ezenfelül kívánatos a hegyek látképét feltáró útvonalak nyitása, továbbá a hegylábak mentén áttört beépítés alkalmazására kell törekedni. A hegytetőket általában szabadon kell hagyni, kivéve a belső területekhez számító Rózsadombot, Várhegyet és Naphegyet, továbbá a gellérthegyi Citadellát. A Vár különleges és a többi városrésztől eltérő rendeltetését a Várhegy Duna felőli oldalának fellazított és lefokozott beépítésével is ki kell hangsúlyozni. A belső városrészek városképét egyrészt az azok jellegéhez és rendeltetéséhez alkalmazkodó beépítési móddal, a helyi központok építészeti kihangsúlyozásával, továbbá tömegük, tömegelosztásuk, vagy az átlagosnál jobb külső kiképzésük folytán szembetűnő, de környezetükkel összhangban illeszkedő épületek létesítésével, másrészt az utak, terek folytán nyerhető kedvező térhatások kihasználásával kell változatossá és kellemessé tenni. Különös fontosságú ebben a tekintetben a célszerűen alkotott zöldfelületi rendszer városszerkezetet tagoló és élénkítő hatása. A Belvárosban ezenfelül a korszerű átalakításokkal összhangban a történeti eredetű zárt városképek lehető megőrzését is szem előtt kell tartani. Különleges, a többi városrésztől eltérő elbírálást kíván a Vár területe, amelynek újjáépítését úgy kell megoldani, hogy városképének évszázadok folyamán kialakult történelmi értékei a jövő számára is átmenthetők legyenek. Buda hathetes ostroma folyamán ugyanis a Vár területén fennállott mintegy 200 ház egyötöde teljesen elpusztult, közel egyharmada gyökeres helyreállításra szorul, sértetlenül maradt épülete pedig úgyszólván nincsen. Mivel a Vár történeti értéke nem annyira az egyes épületek kiválóságában, mint inkább az építő lelkület egységében van, mely évszázadokon keresztül azonos ma330