„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Az új fővárosi törvény előkészítésére kiküldött különbizottság jelentése (1947 május)

inkább kellett a bizottságnak — a közigazgatás egységét magáévá tevő álláspontjából folyólag — állást foglalni az ellen, hogy a főváros közigazgatásába állami szerv iktassék be. A közegészségügy egészében a főváros jogkörében meghagyandó. A közegészségügynek a főváros jogkörében való megtartására irányuló követelés tulajdonképpen nem tartozik e munkálat keretébe. Hogy belekerült, ennek magyarázata az, hogy állandóan számolnunk kell azzal a törekvéssel, hogy közegészségügy államosításának hívei az államosítást a fővárosra is kiterjeszteni kívánják. Ez pedig a főváros fejlett közegészségügyi közigazgatása és intézménye mellett sem államigazgatási, sem községi érdekből kívánatosnak nem mondható. A közegészségügynek egészében a főváros jogkörében meghagyását a bizottság annyira fontosnak tartja, hogy a főváros szervezeti törvényében kívánja biztosítani. Az árvaszék, mint a gyámhatósági és gondnoksági ügyeknek a gyermekvédelemre is kiterjedő szerve, tovább is a főváros közigazgatásán belül fennálló különállásban maradjon meg. Ez a követelés állásfoglalás kíván lenni az árvaszékek államosítására irányuló törekvésekkel szemben, ugyanazon okoból, amelyek a közegészségügynek a fővárosban államosítása ellen szólnak. A főváros bármely közüggyel, országossal is, foglalkozhat, azokat megvitathatja, azokra vonatkozólag véleményét kifejezheti, ilyen határozatait más helyi közületekkel és a kormánnyal közölheti és a törvényhozó testülethez felterjesztheti. Ez az úgynevezettt politikai hatáskör fenntartása. Attól függ, hogy országosan megmarad-e? A főváros a kormánnyal közvetlenül érintkezik. A kormány székhelyén közvetítő szervre nincs szükség. 320