„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Budapest városfejlesztési programja (1940 október)

biztosítani akarjuk foglalkoztatásának legalább is a folytonosságát, ami minden iparnak életfeltétele, arra kell törekednünk, hogy az épületek élete ne terjedjen azon az időn túl, amely a beléjük fektetett tőke amortizációjához szükséges; az épületek élettartamának ilyen korlátozása azért is kívánatos, hogy mindenkor a lakosság minél nagyobb része élvezhesse a lakáskultúra fejlődésének eredményeit. Ha az elavult házakat nem bontjuk le és nem építünk helyébe újakat, az építőipar előbb-utóbb elsorvad. A világháborút követő idők állami kedvezményekkel elért tatarozása és emeletráépítései időleges segítséget nyújthattak az építőiparnak, de messzebb tekintve nem szolgálták érdekét. A külterjes és belterjes település viszonyában tehát csak azt tekinthetjük helyes telepítéspolitikai álláspontnak, hogy a külterjes családi házas településnek, amely a magánkezdeményezésben elég mozgató erőt talál, az említett követelések érvényesítése mellett ne álljuk útját, sőt bizonyos körülmények között az elől se zárkózzunk el, hogy a város vegyen részt ilyen települések létrehozásában; a belső városrészek újjáépítését pedig igyekezzünk előmozdítani az új épületek számára rendkívüli házadómentességek biztosításával, és addig, míg a leghatásosabb eszköz, a törlesztéses építési hitel rendelkezésre nem áll, a városrendezési törvény segítségével újjáépítésre megérett ingatlanoknak tőkeerős és építkezésre hajlandó kezekbe j uttatásával. [... ] Budapest telepítési politikájában követendő alapelvekként a következőket jelöljük meg: azt a területet, amelyen a település megengedhető, csökkenteni kell. A települést elsősorban azokról a területekről kell kizárni, amelyek közmüvekkel, közlekedési eszközökkel és közintézményekkel még nincsenek ellátva. Arra kell törekedni, hogy a közművekkel, közlekedési eszközökkel és egyéb közintézményekkel ellátott területek szolgáljanak elsősorban a településre. A fejlődés a kialakult és kialakítandó gócpontoktól kifelé haladva fokozatosan és csatlakozva történjék. Kívánatos, hogy a betelepült területek közé eső, illetőleg itt megmaradt beépítetlen szigetek elsősorban települjenek be. Közműhálózattal elsősorban a már erősebben betelepült részek látandók el. A közlekedési eszközök vonalai a már sürün betelepült területeken vezetendök át; nem szabad az új vonalak vezetésének azt a célt szolgálniuk, hogy bizonyos vidéken mesterségesen hozzunk létre új települést; a közlekedési eszközök tarifája ne mozdítsa elő távol fekvő területek benépesedését, inkább a már sűrűbben betelepült részek lakosságának a közlekedését tegye olcsóbbá. Közintézmények elhelyezésénél is kerülni kell, hogy e réven településre meg nem érett területeken mesterséges fejlődés induljon meg. Fő forgalmi—külö31