„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Az új fővárosi törvény előkészítésére kiküldött különbizottság jelentése (1947 május)

megfogalmazva, hogy legnagyobb részük törvényi rendelkezésnek is alkalmas. Az új fővárosi törvény alapelvei. 1. Budapest jogállása. Budapest Magyarország fővárosa, a törvényhozás és a kormány székhelye. Neve: Budapest főváros. A fő- és székesfőváros, illetőleg a gyakorlatba átment székesfőváros elnevezést Budapest 1892-ben kapta Ferenc József megkoronázásának huszonötéves évfordulója alkalmával, a Béccsel való paritás megteremtésére. Az elnevezés királyi székhelyre utalván, ma már nem tekinthető korszerűnek, tradicionális elnevezésnek pedig túl rövid idejű. Budapest főváros közjogi és magánjogi személy, s a közigazgatásnak általános helyi szerve. Az általános helyi szerv elnevezés a közigazgatásnak általános és szakigazgatás megkülönböztetést tartja szem előtt, és azt fejezi ki, hogy mindaz a közigazgatás, amelynek nincsenek állami szakigazgatási szervei, a főváros szerveire tartozik. Területén jogában van minden közügyben, amely törvénnyel vagy rendelettel szabályozva vagy ilyen szabályozásnak fenntartva nincs, szabályrendeletet alkotni. A főváros mindazokat a feladatokat elláthatja, amelyeket az állam vagy az állam megbízásából más közület nem végez. Kötelezően közfeladattal csak törvénnyel terhelhető meg, amelyben a pénzügyi fedezetről is gondoskodni kell. A főváros önkormányzatának legalapvetőbb tételei. Az első biztosítja, hogy a főváros mindazokról a közszükségletekről gondoskodhassak, amelyeket az állam közvetlenül vagy közvetve nem lát 173 A különbizottság javaslata süllyesztőbe került, a közigazgatási reform további menetére nem volt érdemleges hatása. 318