„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Jegyzőkönyv a Nagy-Budapest kialakítása ügyében kiküldött munkabizottság üléséről (1945. július 27.)

tudjon fejteni, még kevésbé a materiális előfeltételeket meg tudja teremteni ezen elgondolás számára. Ennek a gyűrűnek nagy érdeke az, hogy az ő kialakulása ebben a város körüli agrár szellemkörben megtörténjék, s érdeke a fővárosnak, hogy részéről ez támogatást nyerjen. Ha ez nem menne, vagy erre nem volna szükség akkor egyszerűen megmaradhatna a régi negatív védőöv konstrukció. Minden azon múlik tehát, hogy helyesnek és jelentősnek tartjuk-e azt a gondolatot, hogy a város körül lévő agrárgyürü, amely megteremtődik bizonyos magas fokkal — hiszen ez a miniszter úr elgondolása, terve, ennek emelését kívánja, ez nem a városon kívül fekvő valamilyen agrárvilág, hanem a városban találja az ő fogyasztó területét, a város pedig kint megtalálja a maga élelmezési forrását. Tehát társadalmi kapcsolat van a kettő között. Hogy ebben az eszmekörben ez kialakítható legyen, ehhez az illetőknek kedvüknek is kell lenniök, hogy ott lakjanak a város közelében, mert megszokták, hogy ott mozi van, iskolák vannak s mindenesetre nagyobbak az igényeik. A város körül tehát a magánszemélynek is magasabb az igénye. Azon van a hangsúly, hogy beszívódva a városba, hajlandó-e kint vállalni azt a feledatot, hogy neki szerepe legyen, mert ami kívánatos szerep a város szempontjából, az az ő szempontjából is kívánatos legyen: szóval kedvet kell teremteni a számára úgy, hogy ne akarjon bejönni és rossz városi életet élni, hanem inkább helyezze előtérbe, hogy kint más világban él egy város érdekkörében ilyen módon. Ha ettől át vagyok hatva, akkor a környéket emelnem kell, azért a városnak is áldozatot kell hoznia, mert az neki is érdeke. Ez a várostól is áldozat. Emellett ennek az agrárvilágnak a területe szervezetileg a városhoz tartozik. Már most ebben a konstrukcióban minden falu tartozzék valamely városhoz. Kétségkívül elvileg benne van, hogy ezek a falvak is odatartoznak. De ebben benne van a másik kérdés: a belső mag és a városi gyürü. Ha bekebelezési kérdés volna, akkor rém egyszerű lenne a dolog, mert ebben az esetben az ember azt mondaná, hogy van egy Budapest és vannak ezek a feladatok — és kész lenne a dolog. Miután azonban más okoknál fogva teljes bekebelezés nincsen, ezt nagyon nehezen lehetne megcsinálni. Bibó István: A fővárosnak az az elgondolása, hogy ne legyen egészen fix dolog a városi gyűrű teljes bekebelezése. 310