„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Vita a Budapesti Nemzeti Bizottság ülésén a földreform végrehajtásáról és a német nemzetiségű lakosság kezeléséről (1945. április 11.)

tói

108 is el kell venni a földet. Ide sorolandók a sváb községek is. A sváb községek lakosságának több mint 90 %-a a Volksbund tagja volt, és ezek adták azt a két hadosztály SS katonaságot is, akik Budapestet „védték". Mivel ebben a háborúban nagy parasztrétegek sodródtak a városba, akik itt gyökeret nem eresztettek, javasolja, hogy a svábok földjeit ezeknek juttassák. A rendelet szerint az ellenállásban résztvettek is jogosultak. Ezek már szervezkednek is, és annyian vannak már, hogy Tildy Zoltánnak van igaza, aki azt mondta, hogy az ellenállási mozgalomban résztvettekből két hadosztályt lehetett volna kiállítani. Csakhogy a Magyar Front

109 intéző bizottsága jól tudja, ki mit tett. A ki nem sajátítható telkek és kertek nagy része városrendezési szempontból így szabaddá lehet. Ugyancsak épületek szabadulnak fel a város céljaira, pl. a német birodalmi gimnázium telke. JÁMBOR ALAJOS

1

" javasolja, hogy mivel az elmúlt 25 évben a proletariátus szenvedett a legtöbbet a reakció alatt, itt az alkalom, hogy vegyék figyelembe az ő érdekeiket is. SUPKA GÉZA

112 bejelenti, hogy kulturális közérdek a földbirtokokon található levéltárak, ingóságok és ásatási területek megóvása, megőrzése, illetőleg egységben hagyása. Indítványozza, hogy a Bizottság szólítsa fel a minisztériumot, gondoskodj ék rendeleti úton a birtokokon található ingóságok, könyv-, levéltárak, ásatási anyag megőrzéséről. GERŐ ERNŐ

113 bejelenti, hogy nem látja semmi értelmét földigénylő bizottság 108 A Volksbund-ra vonatkozóan ld. Tilkovszky Lóránt: Ez volt a Volksbund. A német népcsoport-politika és Magyarország 1938-1945. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1978. 109 Magyar Front: a német megszállás után illegalitásban működő demokratikus, antifasiszta politikai erők szövetsége, 1944 májusában alakult. 110 VII. Damjanich utca 4. 111 Jámbor Alajos (1900- ?) kommunista, 1945 január-június között Budapest alpolgármestere, 1945 június-1948 november között a Vízmüvek vezérigazgatója. 112 Supka Géza (1883-1956) régész, könyvtáros, publicista, a Polgári Demokrata Párt alelnöke. 113 Gerő Ernő (1898-1980) kommunista politikus. 1924-1944 között a Szovjetunióban él, a Komintern munkatársa. 1944 őszén tér haza, ettől kezdve a Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja legszűkebb vezetésének tagja, különböző miniszteri tárcákat is betölt, az ötvenes évek elején a gazdaság legfőbb irányítója. 1956 július-október között a Magyar Dolgozók Pártja első titkára. 267