„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Jegyzőkönyv a XII. ker. Állami Líceum és Tanítóképző Intézet tanári karának üléséről (1945. április 3.)

3.) Elnök-igazgató jelenti, hogy az intézet 1944. ápr. 4-től kórház, majd katona­ság részére volt lefoglalva. Háromféle kórház volt intézetünkben. Először a ma­gyarok, majd a németek hoztak be lovakat is. Lovak álltak az alsó gyakorlóban, a gazdasszony szobájában, az ebédlőben, cselédszobákban s a tornaterem egy részé­ben. —A nagy háborús viszontagságok ellenére sok mindent sikerült megmenteni. A felszerelés egyik töredéke elpusztult, egyik töredéke eltűnt. Hogy mi minden hi­ányzik, azt csak egy új leltár készítésénél fogjuk megállapítani. Az egész idő alatt egyik főfeladatot abban látta, hogy a felszerelést és épületet minél jobban mentse. Súlyos esetnek tartja, hogy egy magyar tüzérfőhadnagy az iroda ajtaját felfeszí­tette, ok nélkül. Jelenti, hogy ismeretlen tettesek felrobbantották az iskola s a köztartás páncél­szekrényét, s azokat kifosztották. 4.) A Vörös Hadsereg bevonulása után fogtunk hozzá a felszerelésnek tornate­rembe való berakásához, hogy az idő viszontagságaitól megmentsük, s a romok el­takarításához. Kishonti tanár nagy segítségemre volt a köztartás ügyeinek intézésében, s a romeltakarításban. Az intézet értékeinek megmentésében, s házmegbízotti dolgok intézésében Tanay Antal igazgató 101 segített. Rom-eltakarításban Okruczky András, Szelényi Dezső, Tóth Ervin, Csada Imre dr. és Fodor Istvánné vettek részt. [...] 5.) Igazgató jelenti, hogy iskolánk több mint 100 belövést kapott, súlyosan meg­rongálódott. A díszterem, az intézet szárnyának mindkét része, az internátus vége, stb. Azonban sikerült helyet találnia, ahol az intézeti munka megkezdődhet. Abla­kos terem nincs, ajtó felszerelése folyamatban. 102 101 Tanay Antal igazgatóhelyettes volt címzetes igazgatói besorolással. 102 Az intézet történetének adott korszakát irattári anyagok felhasználásával összegző O. Nagy Gáborné szerint „a 98 helyiségből egy sem maradt épen. Tönkrement a te­tőzet, boltozatok sérültek meg, használhatatlanná vált a víz-, gáz- és villanyvezeték, a futószerkezet. Az épület 409 ablakából 15 maradt sértetlen, 15 tantermen nem volt ajtó, a tornaterem padozata elrothadt. ... A szertári állomány 70 százaléka, a könyvtárak anyagának 60 százaléka pusztult el, használhatatlanná vált az értékes Riegler-orgona, a zongorák és harmóniumok súlyosan sérültek. ... Megsemmisült a köztartás élelmiszerkészlete is." (A Budapesti Tanítóképző Intézet száz éve. Bp., 1969. 81. p.) 262

Next

/
Oldalképek
Tartalom