„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Török István: Budapest népességének vándormozgalma a háború alatt és az ostrom után

Időpont A legutolsó két népszámlálás között mutatkozó lélekszám különbözet alapján A rendőri bejelentések és kijelentések, továbbá a születések és halálozások különbözete alapján Különbözet az utóbbi számítás javára Időpont kiszámított polgári népesség 1942. december 31. 1.170.936 1.297.337 + 126.401 1943. júnuis 30. 1.179.367 1.324.708 + 145.341 1943. december 31. 1.187.799 1.363.952 + 176.153 1944. március 31. 1.192.015 1.379.562 + 187.547 1944. június 30. 1.196.230 1.292.783 + 96.553 1944. szeptember 30. 1.200.446 1.308.815 + 108.369 Az utolsó két népszámlálás alapján lineáris extrapolációval kiszámított polgári népesség és a rendőri bejelentő- és kijelentőlapok, valamint a helyi lakosság népmozgalmi eredményei alapján kiszámított népesség száma között, mint a fentiekből látható, lényeges különbség mutatkozik. Ez a különbség azonban érthető, ha meggondoljuk, hogy az előbbi adatok a békeállapotok alapján feltételezett normális fejlődést feltételezték, az utóbbi adatok pedig a bekövetkezet tényleges háborús állapotokat tükrözik vissza. Budapest 1944. óta háborúban élt, és a háborús viszonyok rendkívüli befolyással voltak a népesség életének és vándorlásának alakulására. Mindenkori tapasztalat, hogy háborús időszakokban a nagyvárosok népessége erősen felduzzad. Különösen áll ez a közelmúlt világháborúra, melynek folyamán mindent elkövettek a háborús ipari termelés fokozására; Budapest, mint az ország legnagyobb ipari centruma, a normálisnál sokkal nagyobb tömegekben vette fel a vidék munkakereső lakosságát. De hozzájárult a főváros lakosságának erőteljes felduzzadásához az ország területi megnagyobbodása is; a visszacsatolt területekről igen sokan telepedtek le a fővárosban. [...] Mint a fent bemutatott adatokból látható, Budapest polgári lakosságának lélekszáma 1944. márciusában érte el maximumát (1.379.562). A nemzetet katasztrófába döntő március 19-i erőszakos német megszállással megkezdődött Budapest népének kálváriája is Az áprilisban megindult bombázások elöl menekülők ingó256