„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Szabó Dezső: A falu Budapest (1935. április 13.)

vagy a debreceni Bunda-vendéglő —, hanem: a legsajátosabb magyar falvak népművészetének, berendezésének és díszítésének hü követése. A kocsmahelyiségben olcsó és jó magyar koszt s mérsékelten kimért jó magyar bor legyen — és semmi más ital. Az egész népi intézményben seholsem legyen semmi nagyképűen pedagógiai, feszélyező vagy legényegyletien kegyes. Szabad emberek vidám szabad találkozó helye legyen. Mindenki oda menjen be, ahová akar, azt nézzen, tanuljon, úgy mulasson, amint hajlamai diktálják. 3. Kiszámíthatatlan értéket, erőt, életgazdagodást jelentene e gondolat helyes megépítése a magyarságnak, a sajátos magyar kultúrának, a magyarság fizikai és morális egészségének. 1. A Budapest-erdőben tántorgó magyar falu mind nagyobb számban otthonosodna e helyekhez, ahol legmélyebb mulatságait, leghasznosabb tudnivalóit legtöbbnyire ingyen, vagy egy pár fillérért kapná. így a magyar falvak Budapestre sodort tömegei mind nagyobb arányban vonatnának el a bün, a betegség lehetőségeitől: az egészség, a szépség, a kultúra, az alkotó kedv felé. 2. Az ez intézményekben formált lelkek erős, munkás sejtjei lennének a magyar pszichének, a magyar kultúrának, a minden ízében a magyarság belső élettörvényeit követő életnek. Vissza kerülve falujokba: élő szervei volnának a magyar falu regenerálásának. Az ők megújult lelkén át árasztaná el a régi erős, magyarul alkotó falu a mai meggyengült falvakat. 3. Ez intézményekben igen sok művész és más egyén jutna kenyérhez. 4. Ez intézmények révén a magyar nép alkotó szelleme, a magyar lélek teremtő szépségei törnének be a beteg és idegen Budapestre. És talán megindítói volnának a magyar művészetek megújulásának. Már csak azzal is, hogy közelebb hoznák az alkotó magyar falut a magyar középosztály, a magyar iskolák szeméhez és szívéhez. 5. Amíg Budapest környékének elmaradhatatlan magyar betelepítése megtörténik: ezeknek az intézményeknek szétáradó magyarsága a legemberibb és legtermékenyebb módon viszi be a főváros környékének idegen népét a magyar lélek, a magyar kultúra, a magyar nyelv egységébe. 6. Ez intézmények megvalósítása pénzügyileg is csak ideig-óráig jelentene különösebb megterhelést az Állam és a Főváros számára. Ezek az intézmények a nép22