„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Rézler Gyula: Egy magyar textilgyár munkástársadalma (1943)

Ha a Kammer-gyári munkások műveltségének fokára az előbbi képből kellene következtetnünk, akkor nem remélhetnénk nagy eredményt. A munkásokkal kapcsolatban álló egyének azonban tisztában vannak azzal, hogy a munkásság bizonyos rétege iskolai végzettségével arányban nem álló nagyfokú érdeklődést tanúsít magasabb rendű kultúrjavak iránt. Helyesebbnek láttuk tehát, hogy az iskolai végzettségre vonatkozó adatokat kiindulópontul vegyük csak, és tovább haladjunk a Kammer-gyári munkásság kulturális életének megismerése terén. A legáltalánosabb és tömegekhez leginkább eljutó ismeretközlő eszköz az újság, amely a mindennapi élet szükséges tudnivalóit viszi el közönségéhez, de ezenfelül ismeretterjesztő cikkeiben, útleírásaiban, riportjaiban a napi eseményektől függetlenebb, értékesebb ismereteket is juttat olvasóinak. Mondhatjuk, hogy a rendszeresen újságot olvasó ember már bizonyos kisebbszerű ismeretkörrel rendelkezik, továbbá, hogy a legalacsonyabb iskolai végzettségűek körében az újságot naponta olvasó munkás művelődési szempontból messze az újságot nem olvasók felett áll. Ebből a szempontból érdemel figyelmet, hogy 741 Kammer-gyári munkás közül csak 434-en olvastak többé-kevésbé újságot, 307-en pedig nem. Miután főleg az alsó néposztályoknál az újságolvasás a kulturális érdeklődés első foka, azt kell vélnünk, hogy a Kammer-gyári munkások 45%-a nemhogy önképzésére nem fordít semmi gondot, de még csak érdeklődést sem mutat a kultúra alapeleme, a betű iránt. Ezzel nem akarjuk elítélni ezeket a munkásokat, hiszen igen könnyen megérthetjük őket, hogy az esetleg órákig tartó utazás, a család körüli munka — különösen a munkásasszonyoknál — minden energiát felemészt, s ami idő marad, azt inkább a pihenésre fordítják. Az újságot olvasó munkások érdeklődésének politikai és szellemi beállítottságára általában jellemző az a lap vagy folyóirat, amit rendszeresen olvasnak.

51 Éppen ezért figyelemre méltó, hogy legtöbben a „Friss Újság"-ot veszik. Utána olvasottságban a „Pesti Újság" következik, majd a „Magyarság" és „Függetlenség". Kisebb olvasótábora van a „Nemzeti Újság"-nak, a „Pesti Hírlap"-nak, az „Új Nemzedék"-nek és a „Nemzeti Sport"-nak. Néhányan olvassák csak a „8 órai Újság"-ot, a „Magyarország"-ot, a „Népszavá"-t, a „Magyar Nemzet"-et és a 51 Az újságokra vonatkozó adatfelvétel 1941 tavaszán történt meg. [A szerző jegyzete] 155