„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Molnár Olga: A főiskolai hallgatók szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (1934)

Hallgató Vármegye absz. % Vas 252 2,9 Veszprém 157 1,6 Zala 208 2,1 Nem tehetünk itt különbséget gazdag és szegény vármegyék és vidékek között, mert mindegyik egyképpen beszolgáltatja a maga adóját a kultúrának és küldi gyermekeit a fővárosba, hogy itt gyakran a legnagyobb nélkülözések árán váljanak emberré. Csonka-Magyarország megmaradt 10 törvényhatósági joggal felruházott városa nem képviselteti magát megfelelő nagy arányban Budapest főiskoláin. Azonban ne legyünk igazságtalanok. Ezen városok nagy részében szintén működnek magasabb fokú iskolák és főiskolák, melyek a helybeli és környékbeli ifjúság meglehetős számát foglalják le és talán csak a tehetősebbje, akiknek a fővárosban ismerősei, rokonai vannak, a hallgatóság ambiciózusabb része, vagy az, amelyik könnyebben reméli megszerezni a tanuláshoz szükséges mellékkeresetet, hagyja ott szülővárosa főiskoláját és szivárog fel a fővárosba. Vizsgáljuk meg azonban, hogyan alakul az egyes főiskolák hallgatóinak száma születésük helye szerint. Főiskolák Budapesti Csonka-Magyarországi Elszakított területi Külföldi hallgatók a) FérfihaUgatók absz. % absz. % absz. % absz. % Tudományegyetem 1.221 24,2 2.239 44,4 1.520 30,2 59 1,2 Közgazdasági egyetem 317 26,2 487 40,4 389 32,2 15 1,2 Műegyetem 567 25,6 831 37,6 756 34,1 60 2,7 Képzőművészeti főiskola 55 25,0 89 40,5 68 30,9 8 3,6 Állatorvosi főiskola 18 6,3 151 53,0 113 39,6 3 1,1 Férfihallgatók általában 2.178 24,3 3.797 42,3 2.846 31,8 145 1,6 99