„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Körösi József a főváros népességének elmagyarosodásáról (1880)

A közel két százaléknyi maradéknál a következő kombinációkra találunk: németül magyarul s az egyéb nyelvek egyikén beszélnek: 1091-en (= 0,92%); németül s az egyéb nyelvek egyikén 768-an (= 0,65%); németül, magyarul, tótul s az egyéb nyelvek egyikén 219-en (= 0,18%); németül, tótul s az egyéb nyelvek egyikén 116-an(= 0,10%). Tótok. Összes számuk 21.237. Ebből beszélnek csak tótul 8.315 = 39,15% tótul és magyarul 2.019= 9,51% tótul és németül 5.722 = 26,95% tótul, magyarul és németül 5.089 = 23,96% A többi kombinációk számára alig marad egy fél százalék, ugyanis: magyarul, németül, tótul és egyéb nyelven 62, tótul, németül és egyéb nyelven 17, tótul és egyéb nyelven 7, tótul, magyarul és egyéb nyelven 6. E számokból többféle érdekes következtetéseket lehet levonni. így nevezetesen: 1. A német nyelv elterjedtsége (beszéli 264.000 személy) nem annyira a (119.000 személyből álló) német elem erős voltának, mint inkább azon körülménynek róható fel, hogy az itt élő magyaroknak csaknem kétharmad része (130.000 személy) a német nyelvet is elsajátította. 2. A németeknek csak harmadrésze sajátította el a magyar nyelvet. Egyébiránt, ha az itt élő külföldiek számát levonjuk, a magyarul beszélő németek száma 40 százaléknál magasabbra emelkedik. 3. A tót nyelvre vonatkozólag kitűnik, hogy azt a magyaroknak tizedrésze sajátította el; a németeknél egytizenketted rész érti a tót nyelvet, a mit e szerint elég nagy aránynak kell tekintenünk. Ez azon körülmény következménye, hogy északi Magyarországon a tótság mindenfelől német vidékekkel határos és nagyszámú német gyarmattal is bír. 4. A tótok egyharmada magyarul is beszél, németül pedig valamivel több mint fele. Ez szintén az előbbi pontban előadottakban találja magyarázatát. [...] b) Felekezetek szerint. Az alábbiakban a négy főfelekezet (katolikusok, ágostaiak, helvétek és izraeliták) nyelvismereteit fogjuk vizsgálni, e mellett azonban a beszélt nyelveknek csak azon összetételeire fogunk szorítkozni, melyek leggyakrabban fordulnak elő. 74