„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Harrer Ferenc: A modern városigazgatás problémái (1911)

munkásra nézve a legfontosabbak, de a tőkést haszonkeresésében legérzékenyebben érintik, ti. a lakásoknál és az élelmiszereknél. A feladatok helyenként és időnként eltérő konkrét megoldásai e küzdelmek eredményét mutatják. Mint általános fejlődési tendencia azonban megállapítható, hogy a tőkés osztály, bár a városi szervezetekben ma általában uralkodik, mindig többet kénytelen hasznából átengedni a tömegszükségletek, tehát túlnyomóan a munkásosztály szükségleteinek kielégítésére. De e küzdelem forradalmi kitörésekre nem igen vezet, mert a mai korban —• hisz tulajdonképpen ebben nyilatkozik meg a civilizáció — az emberek és a társadalmak egyaránt a kompromisszumokat nem a háborúk után, hanem azok előtt kötik meg. * Még fokozottabb a társadalmi érdekküzdelmek determináló hatása a munkából való megélhetés lehetőségeinek biztosításánál, vagyis a szociálpolitikai feladatoknál, melyek közül érdemlegesen szólni csak az eminenter városi jellegüekről akarok, nevezetesen a városi lakás- és élelmezési politikáról. A lakáskérdés a városigazgatásnak egészen új problémája, melyet a népességnek a városokba özönlése bizonyára elősegített, mely azonban lényegében a kapitalizmus legsajátosabb és legjellemzőbb terméke. A lakáskérdés, mint városigazgatási feladat jelenti a város gondoskodását arról, hogy mindenkor kellő mennyiségű és megfelelő árú lakás álljon rendelkezésre. A lakáskérdést a lakásszükséglet idézi elő. A lakásszükségletet pedig okozzák —• együtt, külön-külön, vagy valamelyes kombinációban — a telekspekuláció és az építési hitel megvonása, másfelől a sztrájk és a munkáskizárás, vagyis a teleknek és az építési tőkének a haszon növelése érdekében és a munkának a magasabb munkabér érdekében a lakástermelés alul való elvonása. A lakásszükséglet következménye a lakásdrágaság és a zsúfoltság, annak minden közegészségi és társadalmi nyavalyájával, melyek közül kiemelkednek a tuberkulózis, melyet a levegő hiánya, az alkoholizmus, melyet a nyomorúságos otthon mellett bekövetkező korcsmázás és a prostitúció, melyet az ágyrajárás okoz. A lakásszükséglet előidézte általános közegészségi veszélyek, a lakásnyomorúságban élőknek tűrhetetlen lakásbérek mellett előbb-utóbb kifakadó forradalmi hangulata vagy legalább is ennek a veszélye, még a tőkések által vezetett városi képviseletekben is megérlelik az orvoslás gondolatát, amit részben előidéz az is, hogy a városi intézkedések által le53