„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

5. fejezet FÜGGELÉK - Statisztikai táblázatok

A rendes lakások mellékhelyiségekkel való ellátottsága társadalmi rétegenként, 1930 A főbérlő társadalmi helyzete Konyhával Éléskamrával Külön WC-vel* Rendelkező lakások aránya (százalék) Munkás 82,9 29,8 23,0 Altiszt 93,2 49,8 37,5 Önálló iparos 95,3 58,7 52,4 Önálló kereskedő 97,3 79,7 79,0 Magántisztviselő 95,8 80,7 79,5 Köztisztviselő 94,8 83,0 82,5 Összesen 90,7 56,4 51,8 Vízöblítéses A rendes lakások infrastrukturális ellátottsága társadalmi rétegenként, 1930 A főbérlő társadalmihelyzete Munkás Altiszt Önálló iparos Önálló kereskedő Magántisztviselő Köztisztviselő Összesen Víz 57,2 64,8 85,0 94,1 94,1 94,1 77,7 Villanyvc- G

,

áz

" zctckkcl -,?

s villany Központi fűtéssel Hagyományos világítással* Vaskály- Ha

Sy°" hával** manyos "

aval főzéssel*** ellátott lakások aránya az összes rendes lakás százalékában 51,5 58,7 51,1 28,9 32,0 31,9 43,1 9,3 16,5 38,3 67,0 63,8 64,8 36,8 0,8 3,2 3,5 7,2 8,8 7,1 4,3 38,3 24,1 9,8 3,7 3,7 3,6 19,5 86,4 85,6 46,9 27,1 32,7 32,8 46,3 90,5 82,8 61,9 33,1 35,6 34,6 Petróleumlámpa és gyertya Az összes kályhával (vaskályha, cserépkályha, kemence stb.) ellátott lakások százalékában. Egy lakásban több, többféle kályha is előfordulhat. Elsősorban takaréktűzhely Faragó Tamás: Lakások és háztartások Budapesten. 1850-1944 I. rész Statisztikai Szemle. 70. (1992) 142-146. p. 475