„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

5. fejezet FÜGGELÉK - Statisztikai táblázatok

ba vett, lényegesen tágabb azonban Katus Lászlónak a főváros mai területéhez tartozó, 21 helységet felölelő adat-összeállításánál. ** A külterületi népesség az 1880-as évekig jelentéktelen számú, így a magas évi átlagos növekedés bizonyos mértékig megtévesztő lehet. A népmozgalom jellemzői Mutatók 18741875 18861890 19011905 Években 19211925 19401943 Nyers élvcszülctcsi arányszám (ezer főre) Összesen 44,2 35,2 29,3 18,9 idegenek nélkül* 33,1 28,8 16,2 13,1 Ezer 15-49 éves nőre jutó clvcszülctcs 101,0 62,7 43,2 Nyers halálozási arányszám (ezer főre) Összesen 41,3 30,9 19,8 19,2 15,7 idegenek nélkül* 39,7 29,4 17,8 15,8 12,5 Csecsemőhalálozás (ezer élvcszülctcsrc) 286** 237 ]49*** 155 75 Nem budapesti illetőségűek (az újonnan bevándoroltak, valamint a környékről a fővárosi egészségügyi intézményekbe szülni jövök) nélkül. Az 1876-1880. évek átlaga Kőrösy /ózse/"megállapítása szerint ez az érték a valóságosnál alacsonyabb, mivel a századforduló környékén az összes születés közel harmadát kitevő törvénytelenül született csecsemők jelentős részét a fővároson kívülre dajkaságba adták, így viszonylag magas halandóságukat a budapesti statisztika már nem foglalta számba. 467