„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Láng Panni: Egy budapesti polgárcsalád mindennapjai

1931 tavaszán átköltöztünk Budapest egyik legszebb és legelegánsabb bérházába, az akkori Adria palotába, melyet Tőry Emil és Pogány Móric tervei alapján 1913-ban építettek és az Adriai Biztosító Intézet tulajdonát képezte. Négy frontra nyílt a hatalmas háztömb: (ma a budapesti rendőrkapitányság székhelye) a Deák Ferenc utcára, Deák Ferenc térre, Erzsébet térre és a kicsi Miatyánk utcára, ami mint utca megszűnt és ma autóparkoló. Igazi otthonunk tehát az V. kerület, Deák Ferenc utca 16-18. számú ház jobboldali szárnyának második emeletén egy valóban pompás, nagyszabású lakás lett, amelyet a velünk egy házban, a legfelső emelet atelier-jében

167 lakó Falus Elek tanár rendezett be sok pénzért, sok ízléssel anyám útmutatásai alapján. Ekkor apám folyószámlát nyitott anyámnak a bankban, utasítva a könyvelési osztályt, ha a kontó nullán áll, apám terhére azonnal töltsék fel. Apám ekkor már igen nagy kereső volt, természeténél fogva pedig gavallér, bőkezű adakozó. A ház első emeletén, az alattunk levő lakásban dr. Lévy Béla — a Zsidó Kórház igazgatójának, dr. Lévy Lajosnak fivére — lakott. Ott volt ügyvédi irodája is társaival, dr. Löw Loránttal, és 1945 utáni washingtoni követünkkel, dr. Vámbéry Rusztemmel együtt. Közvetlenül fölöttünk lakott Hollós Ödön, a Kereskedelmi Bank igazgatója és tiszteletbeli japán konzul. Ablakából óriási japán lobogó lógott le, autóján szintén ott lengett az akkor „baráti" felkelő nap jelképe. Presbiter elöljáró is volt, de mindez együtt nem segített rajta, 1944-ben a többi zsidónak minősülő lakóval együtt szintén el kellett hagynia a házat. Az Adria palota lapos tetején 1944-ben légelhárító ágyú állt. Talán ez volt az oka annak, hogy az épületre számos gyújtóbomba esett. Szüleim apám 1944. március 20-i elhurcolása, majd csodával határos kiszabadulása után — augusztusban elismerték változatlanul fennálló felsőházi tagságát és ezzel mentességét az összes, zsidókra vonatkozó rendeletek alól — az utca túlsó oldaláról nézték végig, hogy ég porrá az egész háztömb. Ma kívülről tökéletesen azonos az épület képe a hajdaniéval. Lakásunk két frontra nézett: a Deák Ferenc térre és a Deák Ferenc utcára. A Deák Ferenc térre négy duplaszárnyú balkonajtó nyílt, a Deák Ferenc utcára három balkonajtó és ezeket követően még öt háromszárnyas ablak. A lakásba vezető előszoba középső falán nagy aranyozott tükör előtt kis barokk asztalka, oldalain két hozzáillő támlásszék állt. Falba süllyesztett, a bútorhuzat 167 Műterem. 388