„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Az Országos Iparegyesület emlékirata a tervezett Eskü téri híd hatásáról Budapest fejlődésére (1891. március 20.)
De ez magában véve még nem elég, szükséges, hogy e híd, mint a Budából és Pestből egy egésszé alakítandó egységes főváros úthálózatának legcentrálisabb láncszeme megfelelő forgalmi vonalak nyitása által szerves összeköttetésbe hozassék a Duna mindkét oldalán elterülő városrészek fő forgalmi vonalaival. A főváros egészséges forgalmi szervezetének ez oly elengedhetetlen követelménye, hogy ha ezt ma, midőn még aránylag igen csekély áldozattal megvalósítható, nem létesítenök, az előreláthatólag már közel jövőben tízszeres áldozatok kényszerűségét fogná maga után vonni. Kézzel fogható példa gyanánt áll előttünk erre nézve Bécs esete, hol a belvárosnak áttörése most óriás áldozatokkal folyamatba tétetett, hogy a külvárosokban már teljesen kiképződött centripetális utak a város szívéig hatolhassanak. Budapest fővárosra nézve az úthálózat centrális láncszemeinek létesítése még sokkal szükségesebb, mert a város a Duna által két részre van osztva, és e két résznek egy egységes egésszé való összefoglalása nem is képzelhető másképp, mint ha a két résznek geográfiai, illetőleg úthálózati centruma közlekedési kapcsolatba hozatik egymással. E két centrumot a pesti oldalon a régi városház, ' illetőleg az Eskü tér tája — a budai oldalon pedig a Várhegy és Gellérthegy között fekvő budai völgynek a Dunára való kitorkolása képezi,... mely két pont éppen egymással szemközt esik, és az Eskü téri híd által lesz egyesítendő. E két pont centrális voltát egy tekintet a főváros térképére kézzelfoghatóvá teszi. Ami a pesti oldalt illeti, ennek összes radiális útvonalai (a Váci körút, Andrássy út és Király utca, Kerepesi út, Stáció utca, Üllői út és Soroksári utca) egyenesen a régi városház, illetőleg az Eskü tér felé tartanak, de csak a Belváros határáig jutnak, s innen a Dunáig megfelelő forgalmi utak által összekötve nincsenek; ami pedig a budai oldalt illeti, ennek radiális úthálózata mindeddig ugyan még kellően kiképezve nincs, de miután itt hegyvidékről van szó, itt az orográfiai 27 helyzet a döntő, miután feltétlenül ehhez kell alkalmazkodni az úthálózatnak. Az orográfiai helyzet pedig centrumul azon pontot jelöli ki, ahol a hegységek által körülfogott völgy egyetlen nyílása (éppen az Eskü térrel szemben) a Dunára torkolódik, ezáltal egy oly sugár26 A Belváros századvégi átépítése során eltűnt Városház téren állt. Az Erzsébet híd építése miatt lebontották. Helyén épült fel a piarista rendház és gimnázium, ma az ELTE Bölcsészettudományi Kar épülete. 27 Hegyrajzi. 37
