„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Zentay Dezső: A munkanélküliség alakulása a szellemi pályák körében (1930)

sítésüket, akkorra értéktelenné vált számukra az iskolai bizonyítványuk. Hiszen arra a szörnyű valóságra kellett ébredniük, hogy hiába küzdöttek érte 12-16 éven át. Az iskolai készültség nem jogcím a kereső munkára. A nagyobb képzettségeknek már nincsen varázsa. Az élet terített asztalánál már nem tud számukra helyet szerezni. Aggasztóan nagy számok sorakoznak a statisztika rublikáiban. És megdöbbentő módon éppen a legmagasabb képzettségűek torlódnak legsűrűbben. A szellemi munkanélküliek száma 1926 decemberétől 1928 februárjáig 6509-ről 7487-re, 15%-kal emelkedett. De közöttük az érettségizettek száma 1462-ről 1906-ra izmosodva 30%-kal növekedett. A főiskolát végzettek száma pedig még ennél is erősebb. 483-ról 800-ra ugorva 66%-kal emelkedett. A feltörekvő új nemzedékben felgyülemlett szellemi tőke fecsérlődik így el felhasználatlanul. Sem az állam, sem a társadalom nem tudja a közösség javára igénybe venni ezt a meddőn szétfolyó gazdasági erőt. Kárbavész így a tanultságban és tudásban rejlő produktív módon gyümölcsöztethető érték. És ezzel nemcsak a nemzet fejlődését éri pótolhatatlan veszteség. Nemcsak a társadalom nélkülözi több ezer tagjának hasznosítható tehetségét. De a szellemi proletariátusnak olyan talaja termékenyül meg, amelyben csak elkeseredést és nyomort érlel a teremtő idő.[...] Miből élnek a munkanélküliek? „Miből élt munkanélküliségének tartalma alatt?" — ezt tudakolta a számlálólap 53. pontja. És az állásnélküliek egy része talán gondolkozott itt előbb. Némelyik talán sokáig. De aztán lelkiismeretesen feleltek a kérdésre. Sorra beszámolt valamennyi a „jövedelméről." Nézzük hát sorra mi is, mit rejtegettek a válaszok és milyen tragédiákra világítanak rá azok a szomorú számok, amelyekben 7487 szellemi foglalkozású állásnélküli egyéni nyomorúsága elevenedik meg. Általánosságban csak egy csoport tűnik fel kiemelkedően magas arányával. Azoké, akiket a hozzátartozók segítettek. Több, mint egyharmad részük (36,7%) szülői támogatásból élt. Ebből tengődött munkanélkülisége óta 2744 állásnélküli. Az „egyéb és ismeretlen" gyűjtőnév alatt szereplő 1320 egyént figyelmen kívül kell hagynunk, bármilyen nagy is a számuk. Annyira megoszlo és széteső források buggyannak itt fel vékonyka erecskékben, hogy kimerítésük és részletes felosztá369