„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Móricz Miklós: A ház és a lakás (1920-1930)

aránya jelentékenyebben csak a hatszobás lakásoknál apad, mégpedig minden száz lakás közül 13-ra. Az ennél nagyobb lakások körében általában minden tizedik lakás albérlős. Az ágyrajárás rendszerének pedig a statisztika szerint a hatszobás lakás a felső határa; ezek közül 383 lakásra esett egy ágybérlős lakás is; ettől kezdve kivész a lakóknak ez a válfaja, de már a hatszobás albérlős lakás is olyan érdekes eset, amelynek nem társadalomrajzban, hanem riportban lehetne a magyarázatát megkeresni. Az albérlők és ágybérlők száma együtt a fővárosban meghaladja a százezret. Abból a 916.000 emberből, aki Budapesten rendes lakásokban lakik, 909.861-ről tudjuk milyen bérlői viszony köti lakásához. (Főbérlőnek véve a háztulajdonost is, aki a maga házában lakik.) Ezek közül főbérlő 799.781 társbérlő 5.709 albérlő 63.508 ágybérlő 37.637 vendég 3,117 egyéb 42 ismeretlen címen tartózkodott a lakásban 67 Száz ember közül tehát főbérlő 88, albérlő 7, ágyrajáró 4,2 volt. A társbérlők aránya: minden 333 lélekre egy. Egyébként Budapesten 1930-ban minden nyolcvannyolcadik lakásban volt társbérlő és minden kilencvennyolcadikban vendég. A kislakásokban lakók között az albérlők és ágybérlők sokkalta nagyobb hányadot tesznek, mint a nagyobb lakásokban. A csak konyhából álló lakások lakói között minden százból 9 az ágyrajárók száma; az egyszobások népében száz közül hét az ágyrajáró, a kétszobásokéban kettő, a háromszobásokéban már csak kétszázból egy, ezenfelül pedig az ágyrajárók aránya elenyészik. Átveszi azonban a helyét az albérlőknek igényesebb és társadalmi szempontból általában véve rendezettebb eleme. Az egyszobás lakásokban minden száz lakó közül 3,3, vagyis minden harmincadik lakó albérlő, amit nem igen lehet másként elképzelni, mint úgy, hogy e lakásokban a főbérlő a konyhába húzódik; a kétszobás lakásokban az albérlők aránya növekszik, mert ezek a lakások már alkalmasabbak is a megosztásra. Ezekben száz bennüklakó közül 11 az albérlő és ugyanez az arány a háromszobásoknál is. A négyszobásoknál száz lakó közül számítva arányuk 9-re, az ötszobásoknál 7-re 359