„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Móricz Miklós: A ház és a lakás (1920-1930)

kétszobásokénak azonban már 43%-a, a háromszobásokénak 88%-a rendelkezik fürdőszobával, az ennél nagyobb lakásokban pedig már csak kivételesen hiányzik a fürdőszoba. A legszomorúbb adat pedig ebből a szempontból ez: 1930-ban Budapesten minden száz rendes lakásban lakó lélek közül negyven lakott olyan lakásban, amelynek egy szobáján és konyháján kívül egyebe nem volt; sőt a lakók egy részének még ilyen lakása sem volt, mert ebben a számban szerepelnek azok is, akik csak konyhából álló lakásban laktak és azok, akiknek közös konyhájuk volt. A város népének ebben a legszegényebb rétegében minden lakásra 3,5 lélek esett. A főváros települése szociális szempontból is jellegzetes. Meg lehetne rajzolni térképét úgy is, hogy azt tüntetnénk fel rajta, hol laknak elsősorban gazdag lakosai, hol a szegények és hol vegyes a közönség. A külterület általában főként a szegényemberek tanyája. A külterületeken minden száz ember közül hetven lakik egyszobás lakásban vagy ennél is kisebben, húsz kétszobás lakásban, nem egészen hat háromszobásban és csak 2,6 lakik négyszobás lakásban. Az egyszobás lakások aránya a külterületen éri el a maximumot. A belterületen minden száz lakos közül 40 lakik egyszobás lakásban, 30 kétszobásban, 16,4 háromszobásban, 8,2 négyszobásban, 3,2 pedig ötszobást bérel vagy bír. Kerületenkint véve az egyes lakástípusok elterjedését, a tizedik és a harmadik kerület majdnem teljesen külterületi jellegű. A tizedik kerületben az egyszobás lakásban lakók aránya egy-két tizeddel meg is haladja a külterületiekét, a harmadikban pedig alig egy pár tizeddel marad el attól. Pedig egyébként nagy szélsőségek vannak, mert például a negyedik kerületben—itt a legkevesebb az egyszobás lakásokban lakó nép — 21% esik ezekre, s a másodikban és az ötödikben sem éri el ezek aránya a harmadrészt (31,6 és 31,8%). A kétszobás lakásban lakók abszolút száma csak a negyedik kerületben haladja meg azokét, akiknek egyszobás a lakásuk (26,4 % az egyszobások 21 %-ával szemben), egyébként a kerület lakosságához viszonyítva számuk legnagyobb a hetedik kerületben, ahol éppen egyharmadot tesznek, legkisebb, 19,4%, a tizedik kerületben. A negyedik kerületben háromszobás lakos is majdnem annyi van, mint egyszobás: 19,5%, a harmadik kerületben ellenben arányuk csak 6,6%, a tizedikben meg éppen nem több, minden száz lakos közül 5,7%-nál. A legtöbb háromszobás lakásban lakó ember a második kerületben van: 21,4%. A négyszobás lakások lakóinak maximuma a belvárosban van: 15,3%, minimuma a tizedik kerületben: 2,1%. Az ennél nagyobb lakások céljaira is a belváros a 357