„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Schüler Dezső: A hajléktalanság kérdése a székesfővárosban (1920-1928)

vámterület következtében az ipar megindulásához előfeltételként jelentkező ipari befektetések kötötték le, s a kormány szanálási programjának megindulásáig nemhogy a kötött lakásviszonyok következtében jövedelmet alig jelentő építkezés megindításához, de reális kereskedelmi befektetésekhez is alig volt vállalkozó tőke. így 1919-ben 8,1920-ban 26,192l-ben 60,1922-benpedig csak42 lakás keletkezett, és inkább üzletházak és irodahelyiségek készültek a forgalmasabb utcákban, többnyire emeletráépítéssel. Nem érdektelen azonban megvizsgálni, hogy a statisztikai adatok tükrében milyenek voltak a főváros lakásviszonyai 1920-ban. Megállapítható, hogy a statisztika szerint Budapest lakásviszonyai nem voltak annyira rosszak, amennyire gondolhatnánk. Ha az utolsó 40 évet nézzük ugyanis, azt látjuk, hogy a fővárosban a laksürüség csökkenése általános volt, és a lakások minden kategóriájára kiterjedt, mint ez az alábbiakból is kitűnik: Rendes lakások 1 lakásra jut 1 szobára jut száma lakóinak száma átlag lélek átlag lélek 1880-ban 68.535 342.426 5.00 2.51 1890-ben 94.359 468.759 4.97 2.47 1900-ban 144.125 694.107 4.82 2.48 1910-ben 169.034 803.828 4.76 2.60 1920-ban 203.993 858.369 4.21 2.33 2 3 4 5 6 7 8 szobás lakásban egy szobára jut átlag lélek 2.64 1.88 1.60 1.32 1.24 1.21 1.12 2.61 1.82 1.53 1.33 1.23 1.19 1.12 2.50 1.73 1.42 1.21 1.12 1.02 0.98 2.18 1.61 1.34 1.21 1.12 1.02 0.98 De a szociális szempontból annyira lényeges kérdésben a lakásoknak lakáskategóriák szerint való megoszlásában is fejlődés volt megállapítható még 1910-el szemben is, mert, mint az alábbi kimutatásból megállapítható, 1920-ban a kislakások arányszáma 1910-el szemben javult. 1880. 4.51 1900. 4.30 1910. 4.34 1920. 3.75 344