„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Török István: A budapesti bejegyzett cégek statisztikája (1890-1930)

Megnevezés 1890 1900 1910 1920 1930 Indexszámokban (1900=100,0) Segéd nélkül 100,0 96,1 143,3 107,4 1 segéddel 100,0 113,9 115,1 154,5 2 100,0 128,1 134,0 166,1 3-5 100,0 141,7 129,4 149,0 6-10 " 100,0 156,8 133,1 135,7 11-20 " 100,0 175,1 119,7 147,7 20-nál kevesebb segéddel 100,0 110,2 136,1 125,4 20-nál több segéddel 100,0 208,4 127,7 166,2 Összesen 100,0 112,1 135,9 126,2 A fenti adatokból is látható, hogy az ipari vállalatok száma a múlt század végén sokkal erösebben gyarapodott, mint a jelen század folyamán. A vállalatok nagyságát figyelembe véve azonban (amit a segédek száma mutat), már egészen más benyomást nyerünk. A múlt század végén főleg a segéd nélkül dolgozó kisiparosok száma emelkedett igen erős mértékben, a jelen század elején viszont a kisiparosok számának szinte változatlan volta mellett a nagyobb ipari vállalkozások száma gyarapodott és érte el 1910-ben a maximumát (valószínű, hogy ez az emelkedés a világháborút közvetlenül megelőző 1913-as esztendőig tovább folytatódott). A nagyipar előretörésére jellemző, hogy míg a segéd nélkül dolgozó kisiparosok száma 1900 és 1910 között 3,9%-kal szaporodott, az 1-5 segéddel dolgozó ipari vállalkozók száma 26,1 %-kal, a 6-20 segéddel dolgozó vállalatok száma 63,1 %-kal, a 20-nál több segéddel dolgozó vállalatok száma pedig 108,3%-kal emelkedett. A világháború előtt eltelt évtized tehát a fővárosban a közép- és nagyipari üzemek elterjedésének időszaka volt. A város ipari fejlődése immár nem az iparosok tömegének szaporodásában, hanem a nagyipar, illetve a gyáripar fokozott kialakulásában nyilvánult meg. Ezt mutatja az ipari segédszemélyzet számának emelkedése is. 332