„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - Hubert Vilmos indítványa a Törvényhatósági Bizottság közgyűlésén a főváros alkalmazásában álló zsidók kimutatásáról (1921. február 16.)

ló cikkeket írt. A Lajos-utcai polgári leányiskola igazgatója pedig megtette azt, hogy az iskolaév elején a keresztény és nemzeti irányzat és a magyar nemzet jövője szempontjából legfontosabb két tantárgyat, a magyar nyelv és történelem tanítását egy olyan tanárra bízta, aki a proletárdiktatúra idejében magát a kommunizmus érdekében igen erősen exponálta. (Felkiáltások: Disznóság!) Megtette ez az igazgató azt is, hogy mikor a kerület keresztény társadalmának kívánságára két igazán keresztény, igazán lelkes, hazafias tanárnő a keresztény leányok részére egy gyógypedagógiai tornakurzust akart létesíteni, és ehhez a tanácstól a tornaterem átengedését kérte heti kétszeri használatra, akkor az igazgató ennek a kérvénynek az elutasítását javasolta, ugyanakkor azonban kieszközölte a tornateremnek az átengedését hetenként hatszori használatra egy olyan tornaegylet részére, amelyben a tornába járók 80%-a zsidó és amely tornaegyletnek az elnöke egy demokrata-párti bizottsági tag, és ezt az igazgató a saját kijelentése szerint azért tette, mert nem akart ezzel a demokrata-párti bizottsági taggal ujjat húzni. Én tehát ismételten azt kérdem a tisztelt Közgyűléstől, hogyan fogjuk mi Budapestet kereszténnyé és magyarrá tenni, hogyan fogjuk mi a nemzetnek a jövőjébe, nemzet reményébe, a fiatalságnak a fogékony lelkületébe belecsepegtetni és beleplántálni a keresztény és nemzeti eszméknek a szellemét, akarását és szeretetét akkor, ha a főváros iskoláiban most is zsidó lelkületű igazgatók vannak. (Úgy van! Úgy van!) Akkor tehát igen tisztelt Közgyűlés, amikor látni kell azt, hogy a főváros üzemeinél, vállalatainál és intézményeinél és a főváros iskoláinál ilyen állapotok vannak, és hogy a főváros tanácsa eddig még nem látta az időt elérkezettnek ahhoz, hogy ezeken az állapotokon változtasson, akkor nekünk a keresztény községi párt tagjainak a törvényhatósági bizottsághoz kell apellálnunk, és kérnünk kell, hogy még a mai közgyűlésen hozandó határozat utasítsa a tanácsot arra, hogy a tanács egy hónapon belül bocsássa a bizottsági tagok rendelkezésére a főváros szolgálatában álló személyzetéről egy olyan részletes kimutatást, amelyből megállapítható legyen az, hogy a városházának egyes osztályaiban, a városháza alá tartozó egyes hivatalokban, az elöljáróságoknál a városnak a különböző üzemeinél, vállalatainál és intézményeinél a munkaerők között és az egyes iskolákban a tanerők között hány zsidó, hány kikeresztelkedett és hány úgynevezett felekezetnélküli munkaerő, illetve tanerő van alkalmazva. (Helyeslés.) Szükségünk van erre a kimutatásra azért, mert mi látni akarjuk azt, hogy a főváros adminisztrációjának, mely rétegébe, hatolt be, hová lopta be magát a keresz321