„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - Budapest hivatása a nemzetközi kereskedelemben. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara emlékirata (1920 december)

Budapest hivatása a nemzetközi kereskedelemben. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara emlékirata 1920 december A vesztett háborút követő teljes gazdasági összeomlás s az ország területének kegyetlen, életlehetőségeinket veszélyeztető megcsonkítása minden súlyos következményével együtt sem volt képes a nemzet lelkében elnyomni a jobb jövő, s gazdasági fellendülés reményét. Belső forradalmak, bolsevizmus, román megszállás szenvedéseit átélve, mélyen érezzük a győztes hatalmak kíméletlensége által teremtett helyzet tarthatatlanságát, de tudatában vagyunk politikai hivatásunknak, s gazdasági jelentőségünknek. Földrajzi fekvésünk egy évezreden át megszabta politikai feladatainkat, s a nemzetközi gazdasági élet fejlődésével megállapította gazdasági hivatásunkat, kereskedelmünk és közlekedésünk irányát az iparos Nyugat és a nyerstermelő Kelet között. Ugyanez áll természetesen az ország fővárosára, Budapestre, mely centrális fekvésénél, a hegy és vízrajzi szempontból egyaránt egységes ország szívében, legfontosabb vízi utunk s vasútvonalaink középpontjában mindenkor az egész ország gazdasági életét tükröztette vissza. Már a középkorban a Duna völgye közvetítette Kelet és Nyugat forgalmát. Pest és Buda mindig főpiaca volt az ország belső nyersterményeinek, és Bécs árumegállító joga dacára is fontos csomópontja a nemzetközi kereskedelemnek is. Az Osztrák-Magyar Monarchia keretében a nemzetközi kereskedelmi közvetítés feladatát gazdasági megkötöttségünk folytán nem tudtuk oly mértékben megoldani, amint azt gazdasági fejlődésünk érdekei megkívánták. Kereskedelmi forgalmunk túlnyomó részben Ausztriával bonyolódott le. Kereskedelmi mérlegünk adatai szerint (1912) behozatalunk 73%-a jutott Ausztriára, s kivitelünk 76%-a Ausztriába irányult. Viszont a szerződéses vámterület összkiviteléből csupán 16,94%-ot vittünk a vámkülföldre. Ausztriával a szabad forgalom, kifelé a Monarchia védővámos politikája megnehezítette a vámkülfölddel, különösen a Balkán- államokkal való gazdasági forgalmunkat, ami kifejezést nyert a háború előtti években kereskedelmi, fizetési, s általában egész gazdasági mérlegünk növekvő passzivitásában. Közvetlen forgalmunk Ausztrián kívül csupán Szerbiával 308