„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

3. fejezet TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN - Herczeg Ferenc emlékezései 1919-ről

Az amerikai Bandholtz tábornok (ércszobra ott áll a Szabadság téren) mentett, ami menthető volt, hogy a Corvinák nem kerültek Bukarestbe, azt hiszem, az is az ő érdeme; a vitéz tábornok a mérgén, amellyel a román stratégia eltöltötte, egy haragos könyvvel enyhített. I52 Bandholtz Bukarestben is járt, és ott felpanaszolta a fosztogatásokat Mária királynénak, Nagy-Románia védőasszonyának. A Patróna olyasmivel válaszolt, hogy mégis jobb, ha azok az értékek az Amerikával szövetséges románok kezén vannak, mint ha meghagynák őket az ellenséges magyaroknál. Mária királyné ereiben angol vér folyt, és bámulatos, mennyire sikerült új hazája erkölcseihez alkalmazkodnia. A román főparancsnokság által elrendelt tízórai záróra következtében esténként úgyszólván vadászgaloppban folyt a budapesti élet. Színházba még csak el lehetett menni, de a színház után vendéglői vacsorára már nem futotta az időből. A parancsnokság egyébként elrendelte, hogy az összes színházakban a nézőtér első sora román tiszt urak számára rezerválandó. A katonatisztek ugyan nemigen jártak olyan színházba, ahol nem muzsikáltak, de az üres padsorok legalább a román győzelemre emlékeztették az emberiséget. [...] Herczeg Ferenc emlékezései. Hűvösvölgy. Bp., 1993. 83-89. p. 152 Bandholtz, Harry Hill: Román megszállás Magyarországon. Napló nem diplomata módra. Bp., 1993. 291