„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Ankét a fővárosi törvény irányelveiről (1871. április 25-28.)
Sándor, Királyi Pál, Gerlóczy, Tavaszy, Országh és Busbach. Az ülés végén a miniszter összeszámolva a hallottakat, egyszersmind megérinti a főispáni intézmény ellen a városokban sok helyütt tényleg jelentkező ellenszenvet. Ez ellenszenv a múltban nem volt egészen indokolatlan, s részben onnan ered, hogy a városok és megyék közötti számos súrlódásokban a főispánok, mint kik a megyék élén állottak, rendesen a városok érdekei ellen használták fel befolyásukat, részben onnan, hogy a főispánok a privilegiált osztályokból lévén kinevezve, bizonyos neme az idegenkedésnek támadt ellenük a polgárságban. Mindennek azonban jelenleg nincs helye, minthogy a városok külön főispánt kapnak, s minthogy a volt privilegiált osztályok előjogaikat elvesztették. Egyébiránt nem is képzelhető, hogy oly fővárosi főispán proponáltassék kinevezés végett, kit a fővárosok polgársága nem vall magáénak. A miniszter e nyilatkozata után a mai ülés befejeztetett. Április 28. A fővárosi enquete mai harmadik összeülése a virilis szavazatok kérdésével foglalkozott. A kiküldött albizottság által az enqueue elé terjesztett törvényjavaslat a virilis szavazatokat vette fel, minthogy azonban az enqueue kebelében a virilis szavazat behozatala iránt indítvány tétetett, a kérdés, mely felett a discussio megnyittatott, az volt, a virilis szavazatok belevonassanak-e a fővárosba vagy nem? Az imígy megindult eszmecsere igen élénk volt, s részt vettek benne Széher, Vecsey, Tavaszy, Steiger, Wahrmann, Házmán, Szentkirályi. A fölszólaló enquQte-tagok egytől-egyig elismerték, hogy a virilis szavazatok a többi municipiumban 14 és községben a közigazgatásra nézve igen üdvös befolyást fognak gyakorolni, de egyszersmind a felszólalók többsége azon nézetének adott kifejezést, hogy e tekintetben a fővárosban kivételes viszonyok uralkodnak, melyek a virilis szavazatok behozatalát nem teszik ajánlatossá. A vita menetében több ízben azon nézet is merült fel, hogy vajon nem lehet-e a fővárosban a virilis szavazatok elvét bizonyos modifikációkkal alkalmazni, s e tekintetben több indítvány is tétetett, melyek a belügyminiszter figyelmébe ajánltattak. Arra az esetre, ha a kormány a fővárosra nézve a virilis szavazatok elvét elejtené, az egész enqueue a cenzus 15 felemelése mellett nyilatkozott, anélkül azonban, hogy a cenzus számszerinti meghatározásába bocsátkozott volna. A hallott nézeteket reassumálva 16 , a belügymi14 Ön kormányzatban. 15 A választójoghoz szükséges cenzus. 16 Összegezve. 28
