„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Gróf Festetics Géza tanácsnok előterjesztése a tanácshoz egy fővárosi tanítóképző felállítása ügyében (1911)

Ezzel e helyettesítés kérdése is a mainál célszerűbb megoldást nyerne. Egyébként a helyettesítés egyike a legnehezebb feladatoknak, mert itt a tanító egészen idegen, ismeretlen viszonyok közé kerül, s ha hiányzik a kellő képesség, rutin, tájékozottság, az idő a tanítványokra nézve teljesen kárba vész, a tanítót pedig haszon nélkül kimeríti, s a munka mindkét részről fölösleges energia-pazarlássá válik. A helyettesítés célszerű és hasznos berendezése csakis kellő pedagógiai vezetés mellett lehetséges. A továbbképző tanfolyamok vezetőjére vár a feladat, hogy az ott résztvevő tanítók segítségével a helyettesítés nehéz kérdését kielégítően megoldja. A pedagógiai kiképzést még teljesebbé és tökéletesebbé tenné a pedagógiai laboratórium. A pedagógiai laboratórium egyrészt kiegészítője a tanítók továbbképzésének, másrészt tanulmányozója a főváros pedagógiai szükségleteinek, s tudományos feldolgozója a főváros iskoláira vonatkozó adatoknak. A pedagógiai laboratóriumra az a feladat vár, hogy behatóan tanulmányozza a fővárosi tanulók testi és szellemi életét, pozitív adatokat szolgáltasson a pedagógiai eljárás számára, pedagógiai kísérletek segítségével megállapítsa a tanulnivalók mennyiségét, ennek, valamint az alkalmazott módszereknek hatását az ifjúság szellemi életére és fejlődésére, a reformokat és újításokat kísérletek segítségével tanulmányozva megállapítsa, vajon életbeléptetésük a fővárosban kívánatos-e? E tanulmányok alapjául főképp a tanítóképző intézet gyakorló iskolája szolgálna, azonban a megfigyeléseket, amennyiben szükséges — természetesen az iskolák rendes munkájának megzavarása nélkül — kiterjeszthetné a főváros egyéb iskoláira is. Azonban mindenesetre tudományos tanulmány tárgyává tenné a főváros egész közoktatásügyét, s földolgozná egyúttal ennek statisztikai anyagát is, amennyiben az a közoktatásügy szervezésére és továbbfejlesztésére, a pedagógiai anyag megállapítására és feldolgozás-módjára nézve jelentőséggel bír. Ámbár a pedagógiai laboratórium célja első sorban a főváros pedagógiai viszonyainak tanulmányozása, a pedagógiai tanulmányok pozitív irányba terelése s a további eljárás számára szükséges pozitív alap megszerzése, kapcsolatba léphet a már működő pszichológiai laboratóriummal, s a Gyermektanulmányi Társasággal, hogy a főváros tanítói körében esetleg fölmerülő gyermektanulmány is helyes mederbe tereitessék, s pedagógiai célból értékesíttessék. [...] 248