„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Bárczy István tanácsnok előterjesztése a székesfőváros közoktatási intézményeinek fejlesztése ügyében (1902)
tényező, s főleg iskoláink ennek a feladatnak mily mértékben feleltek meg, annak a világos bizonyítéka az a statisztika a mely szerint a főváros községi iskoláiba járó tanulók közül a magyar anyanyelvűek aránya 1873 óta 60,9%-ról 92 %- ra emelkedett. Azonkívül jelentékeny előhaladás állapítható meg a tanulók előhaladása és a tanítás eredménye tekintetében is. Az elmúlt évek folyamán a főváros lakosságának szaporodásával és nagyarányú külső fejlődésével nagyot változtak a főváros és a lakosság életviszonyai. Egyrészt a világvárosias fejlődés, másrészt az új társadalmi alakulások és különösen újabban az általános gazdasági viszonyok föllendítésére irányuló törekvések mind nagyobb és nehezebb feladatokat tűznek a városi közigazgatás elé. Miután pedig az iskolának egyik nevezetes hivatása a gyermekeket a gyakorlati élet számára előkészíteni s ezúton az egész népélet erejének kifejlesztésére közreműködni, természetesen fokozódott mértékben jelentkeznek a fejlődő közéletnek az iskolával szemben támasztott igényei. Éppen napjainkban az ország és avval együtt fővárosunk szellemi és gazdasági előhaladása elsősorban az iskolától követeli meg, hogy a gyermekek már zsenge korukban erkölcsi és testi nevelésben részesüljenek; szellemi képességük, erejük, értelmük és gazdasági érzékük minél teljesebben és helyes irányban fejlődjék. E végből tehát gondoskodunk kell, hogy az iskola a lélek nemesítése, a test edzése, a szellemi képességek fokozása mellett a gyermeket a gyakorlati életre, a kenyérkeresetre is előkészítse. Úgy hiszem, igazuk van azoknak, akik nem csupán a nemzetiségi kérdés, hanem a hazánkban mind égetőbbé váló általános gazdasági kérdés helyes és gyökeres megoldásának kezdetét és egyik archimedesi pontját az iskolában keresik. Különösen új és fontos hivatást tűz a népiskola elé az általános szegénység, mely a nagy városok nagyarányú fejlődése fényének nyomában árnyként mindinkább jelentkezik. A fővárosi iskolaköteles gyermekek ezrei rendkívül fogyatékos családi nevelésben részesülnek s ezt is az iskolának kell pótolnia; az iskola működésének ekképp jótékony kihatással kell lennie közvetve a szülőkre is. Ezenkívül nemcsak nálunk, de az egész művelt világ közoktatási ügyei az utolsó évtizedek folyamán igen lényeges változásokon mentek keresztül. Minduntalan újabb szempontok merültek fel és jutottak érvényre, amelyek oda hatottak, hogy az iskolákban ennek megfelelően a tanítás különös céljai is részben változtak, részben szaporodtak. 236