„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Reitter Ferenc emlékirata gróf Andrássy Gyula mmiszterelnök részére Budapest egységes fővárossá fejlesztéséről (1869 december)

3. Városligeti sétányát Az említett két félkör sétányúton kívül, Pesten még egynéhány küllőirányú utakról is bizonyos, hogy mint múlhatatlanul szükségesek, minden szabályozási tervben helyt foglalnának. Legszükségesebb pedig egy a Városligetbe vezető új sétányútnak nyitása, mert a Király utcabéli forgalom élénksége már csaknem életveszélyeztetővé vált. Az új városligeti sétányút, legalkalmasabban a Váci útnak és így az első pesti félkör sétányútnak a lipótvárosi templom felőli pontjából

4 indulna ki, honnan a kiszélesített Ó és Aradi utcán át, nem felette nagy költséggel a városligetbe vezettethetik. [...]

5 100.000 forint. A pénzszükségletnek megszerzése A felhozottak szerint: A két város számára készítendő részletes szabályozási tervek költsége A Duna-szabályozás a Pest városa által kiépítendő partra eső költségrész levonásával kerülne 10.494.012 f. 98 kr-ba vi. kerek számban 10.500.000 forint. A Lánchídmegváltására és a közönséges közlekedésnek szánt két új híd építésére, a vasúthídra eső váltsághányad leszámításával kívántatik 15.000.000 forint. Az indítványba hozott sétány utak és egyéb közlekedési és forgalmi eszközök létesítésére megkívántató költség 8.400.000 forint. S így az itt szóba hozott minden vállalat létesítésére Összesen 34.000.000 forint. Arra nézve, hogy oly nemű vállalatok, mint az itt felhozottak sikeresen keresztül vitethessenek, első feltétel kétségkívül a szükségelt pénzösszeg ilynemű biztosítá4 Az épülőfélben lévő Szent István bazilika. 5 A Belvárost a Városligettel összekötő Sugárút megnyitásáról az 1870:LX. törvénycikk rendelkezett. Az útvonalat 1872-1876 között építették ki, telkei zömmel az ezt követő tíz év során épültek be. Neve 1886- Andrássy út. 22