„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Békey Imre: Budapest főváros közoktatásának vázlatos története az 1868. évtől az 1881. év végéig

5. A miniszteri elemi népiskolai tantervnek pontosabb alkalmazása a magán-tanintézeteknél is foganatba vétetett. 6. A csak négy osztályú (csonka) elemi iskolák, ott ahol azokra szükség volt, még az egyleti és magán-iskoláknál is, az V. és VI. osztályokkal kiegészíttettek. 7. A még több magán, egyleti és hitfelekezeti fiúiskolában nem gyakorolt tornatanítás részint gyakorlatba vétetett, részint folytonos sürgetéseimre közelebb eszközöltetni fog. 8. A köteles magyar nyelvnek tanítása a fővárosban, hol az iskolákban — néhánynak kivételével, és pedig a községiekben mindenütt — még a tanítási nyelv is magyar (a magán- és egyletiekben pedig főnyelv az), fényes fokon áll. Bizonyságot tesz erről a főváros ifjú nemzedékének teljes megmagyarosodása."

9 Még azon néhány elemi népiskolában is, melyekben a tanítási nyelv a magyar-német, mint például a pesti ágostai evangélikusok négy iskolájában, vagy a német-magyar, mint például a reformátusok skót fiú- és leányiskolájában, vagy végül a görög keleti hitfelekezetek (budai és pesti) iskoláiban, ahol a tanítási nyelv inkább csak a szerb, dicséretes buzgalommal taníttatik a magyar nyelv. De az utóbbiaknál a tanítóknak a magyar nyelvben nem kellő jártassága miatt szinte buzgalommal ugyan, de bizony csak igen-igen gyarló módon, s alig fölemlíthető eredménnyel taníttatik az. Egyébként az 1879:XVIII. törvénycikk

120 végrehajtása iránt a következő 1883. évre netán szükségessé válandó előterjesztéseimet idejében megtenni fogom. 9. Gondoskodás történt a külföldi tanítói okleveleknek nostrificáltatása

] ', a külföldi (csakis magán-intézetbeli) tanítók állampolgárosítása, s a magyar nyelvből, a hazai történelemből, földrajz és alkotmánytanból való állami képesíttetésük elnyerése iránt. 10. A tanítók tovább művelődése azok jó részénél fokozódott. Erkölcsi maguktartása átalában kifogástalan, s e miatt komolyabb fegyelmi eljárás az 1880/1. év folyamata alatt nem fordult elő. 119 Vö. e fejezet „Körösi József a főváros népességének elmagyarosodásáról" c. szemelvényével. 120 „A magyar nyelv tanításáról a népoktatási tanintézetekben." A magyar nyelvet az ország összes nyilvános népiskoláiban kötelező tantárggyá tette; tanítóként csak az alkalmazható, aki a magyar nyelvet oly mértékben bírja, hogy azt tanítani képes. 121 Honosítása. 228