„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Thirring Gusztávnak, a Székesfőváros Statisztikai Hivatala igazgatójának emlékirata a vasúti tarifapolitikának a fővárosra gyakorolt hatásáról (1912. február 22.)

Félő, hogy a most tervezett tarifareform, amely nyilván teljesen félre kívánja lökni az eddigi zónarendszert, még sokkal kevésbé fogja ezen nagyfontosságú szempontokat figyelemre méltatni, és tisztán financiális szempontoktól vezéreltetve kockára fog tenni oly jelentékeny vívmányokat, amelyeknek nemzeti szempontból való haszna eddig minden kétségen felül állott. A magyar királyi államvasutaknál érvényes személy díj szabást oly átalakítás alá kell venni, hogy az financiális hatásán kívül az ország gazdasági, kulturális és nemzeti igényeit is szolgálja. [...] Van azonban még egy másik aggasztó körülmény is, amelynek hatása Budapestre nézve igen kedvezőtlen lehet. Eddig úgyszólván az egész forgalom, amely Magyarország egyik szélső részéből a másik felé, pl. Erdélyből a Dunántúl vagy a Felvidék felé vagy viszont irányult, kénytelen volt Budapesten keresztül menni, mert a vasúti fővonalak mind Budapesten futottak össze, és nem volt Magyarország déli felében egyetlen-egy oly transverzíális vasútvonal, amelyen Budapest elkerülésével lehetett volna pl. Észak-Magyarországról a Dunántúlra vagy Fiúméba jutni. Ez a Budapestre nézve kedvező helyzet lényegesen megváltozott a baja-bátaszéki Duna-híd, legújabban pedig a Gombos és Dálya közti új vasúti híd építése által. Ezen hidak létesítése által két oly transverzíális vasúti vonal jött létre, amely közvetlen forgalmat létesít; pl. Nagy várad-Zágráb és Fiume, vagy BrassóPragerhof és Karintia felé Budapestnek teljes elkerülésével. Kétségtelen, hogy ezek az új közlekedési vonalak, amelyek ma-holnap elsőrendű fővonalakká fognak fejlődni, nagy részét elvonják annak a forgalomnak, amely eddig kénytelen volt Budapesten keresztül lebonyolódni, és ez az elvonás annál nagyobb lesz, mennél drágább lesz ezentúl az államvasút; a megdrágítás ugyanis természetszerűleg oda fog vezetni, hogy az utazóközönség inkább a bár kevésbé kényelmes vagy kevésbé jó összeköttetésű új vonalakat választja a kényelmesebb budapesti helyett, amidőn ezen új vonalak lényegesen rövidebbek és természetesen jelentékenyen olcsóbbak lesznek, mint a Budapesten keresztül vezető, de hosszabb nemzetközi fővonalak. Budapestre nézve tehát mindenképp súlyos helyzet fog előállani, amelynek következményeit, ha tán nem is közvetlenül az új tarifa életbeléptetése után, de minden esetre meg fogjuk érezni, mihelyt a megdrágult tarifa következtében az utazóközönségnek mind nagyobb része fog a Budapestet elkerülő rövidebb és olcsóbb új vasúti vonalakra tódulni. Hogy ez mit jelent üzleti életünk és idegenforgalmunk szempontjából, azzal tisztában lesz mindenki, aki tudja, hogy mily soká tartott, 220