„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Somogyi Manó: Az óbudai hajógyár munkásainak helyzete (1888)

Olaszországból 18 6,9%-a a külföldi munkásoknak Svájcból 2 0,8%-a a külföldi munkásoknak Romániából 2 0,8%-a a külföldi munkásoknak Hollandiából 1 0,4%-a a külföldi munkásoknak A hazai munkások egy tetemes része fővárosi illetőségű, mégpedig a III. kerületből való. Az idősebb óbudai munkások német ajkúak, de a fiatalabbak már mind beszélnek magyarul. Az ácsok és kovácsok túlnyomó része magyar ajkú, az előbbiek jobbára komáromiak. A napszámosok között sok a felvidéki tót. A legmagyarabb a faipar, amennyiben az asztalosok és mintaasztalosoknál a külföldiek csak 14%-ot tesznek, az ácsoknál pedig 17%-ot. A kötélgyártóknál a külföldiek csak 10%-ot tesznek, ami arra vezethető vissza, hogy ezen iparágnál túlnyomólag fiatalkorú munkások dolgoznak. Legtöbb bevándorolt munkást találunk a fűtők között (43%), a hengerműben (30%), a reszelőműveseknél (75%), a kőműveseknél (40%), a matrózszabóknál (32%). Kitetszik tehát, hogy jelenleg épp azon munkaágaknál, melyek nagyobb szakképzettséget feltételeznek, honi munkások dolgoznak, míg ellenkezőleg egy néhány évtizeddel ezelőtt a tanult munkás túlnyomó része külföldi volt, s csak a napszámosok között dominált a magyar elem. A munkaszerződést nem kötik írásban. A tanoncokkal azonban ipartörvényünk értelmében az iparhatóságnál szerződést kötnek. A hajógyárban felmondási határidő nincsen megállapítva, hanem amint a munkarend mondja: „a munkások a szolgálatból bármikor kiléphetnek és felmondás nélkül bocsáttatnak el". A munkarendet minden műhelyben kifüggesztve találtuk és az 1884:XVII. te. 113. §-a alapján láttamozva van az iparhatóság által.

81 A gyári fegyelem igen szigorú. Dohányzás és szeszes italok élvezése a gyár összes helyiségeiben tilos. A későn jövő vagy a gyári harang megszólalása előtt kezeit mosó vagy távozó munkást megbüntetik. A fegyelmi eljárás rendkívül egyszerű. Első fokú fegyelmi hatóság a munkavezető, akinek ítélete ellen az igazgatóhoz lehet fellebbezni. A kisebb kihágásokra 20 kr-tól 1 frt-ig terjedő bírság van szabva, nagyobb kihágások vagy vétségek egy 81 A munkarendben fel kellett minden gyárban tüntetni a munkaidőt, a bérfizetés módját, a felmondás körülményeit, betegség, baleset esetén való eljárást, az alkalmazott nők és gyermekek munkaviszonyát. 128