„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Pásztor Mihály: Az eladósodott Budapest (1907)

széki jegyző; pedig a nyomdász is aránylag szerényen él, és minden szórakozása, hogy vasárnaponkint családjával együtt kávéházba megy. Igaz ugyan, hogy néha-néha ki-kilátogat a lóversenyre is, de ott — mint ő maga mondja — mindig nyerni szokott. A budgetje és a szövetkezeti adósságai azonban azt bizonyítják, hogy a szerencse nem mindig kedvez neki. [...] Ha már a háztartásokról beszélünk, lássuk, milyen egy normális háztartás. Egy hatezer koronás évi jövedelemmel bíró tisztviselő háztartását mutatjuk be. Ez a tisztviselő a körülményekhez képest szerényen él. Adóssága nincs. Gyerek sincs a háznál, tehát a budget, amit be fogunk mutatni, három személyre: a férjre, a feleségre és a cselédre vonatkozik. Teljes részletezéssel soroljuk fól a háztartás szükségleteit. Külön felsoroljuk, hogy mik azok, amiket mindennap újra kell vásárolni; mik azok az élelmiszerek, amelyekből egész hétre, mik azok, amelyekből egész hónapra valót vásárol egyszerre az asszony. Ez a kimutatás pedig azért érdekes különösen, mert a mostani kiadások mellett kimutatjuk, hogy 1903-ban mik voltak a kiadások, és hogy azóta mennyivel drágult meg az élet. íme a statisztika: A napi szükséglet ez: 1903. év fillérekben 1 liter tej 20 3

/

4 kiló marhahús 84-120 vagy 3

/

4 kiló borjúhús 104-132 vagy 3

/

4 kiló sertéshús 120-132 vagy egy pár csirke 150-210 6 tojás (teletojás) 30 l/

2 kiló liszt (nullás) 16 Zöldség, főzelék-féle 20 Vacsora 60 1 liter petróleum 32 1 liter bor 60 1907. év január 28 150-180 180-210 150-196 220-300 60 14 20 100 40 (de van 32 f-ért is, bár nem jó) 64 125