„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Pásztor Mihály: Az eladósodott Budapest (1907)

velés minden gondja. Hogy aztán mire vezet ez az állapot, arra ezer meg ezer a példa Budapesten. Lássuk csak, milyen a háztartási budgetje egy nőtlen törvényszéki aljegyzőnek, aki négy esztendeig volt joggyakornok 1000 koronás segélydíj mellett. Most, hogy aljegyző, 2300 korona a fizetése. Az aljegyző, aki a négy esztendei joggyakornokság, és a három évi aljegyzöség alatt szerencsésen csinált 2000 korona hitelszövetkezeti adósságot, és 3000 korona erejéig állott jót a zsiránsaiért,

79 mondom, ez a törvényszéki aljegyző a következőképpen osztja be az évi jövedelmét. Lakás 284.- K Reggeli 72- " Ebéd 360.- " Vacsora 360- " Dohányzás (naponta 1 szivar és 6 cigarett) 100-" Színház, hangverseny (hetenkint egyszer) 100- " Ruha 320.- " Fehérnemű és cipő 148- " Borbély és fürdő 120- " Kávéház 100.- " Házmesterpénz 24- " Fűtés 24.- " Világítás 40.- " Mosás 72- " Adósság törlesztésre (240 K törlesztés, 160 K kamat, 40 K kezelés) 440.- " Nyugdíj 50 - " Lemegy a fizetésből nyugtabélyegre, adóra és Borravalóra a szolgának, aki a pénzt hozza 24- " Előre nem látott kiadások 50 - " Mindössze 2688-K Amint ebből a kimutatásból látjuk, a törvényszéki aljegyző elég szerényen él, és a jövedelme még sem fedi a kiadásait. Pedig az adóság nem apad, a jövedelem pe79 Váltó-forgatmányos. 123