Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
társadalmát és e társadalom politikai magatartását. A társadalom összetételének vizsgálatához kiindulópontul elsősorban statisztikai adatok feldolgozását kell választani; egyrészt adatszerűségében, másrészt tendenciáiban felderítendő a város népességének korszakunkon át szüntelenül alakuló, változó gazdasági-társadalmi differenciálódását. A kérdésnek számos összetevője van, alapjában azonban azt kell vizsgálnunk, hogy a város gazdasági életének fejlődése, az országos területi munkamegosztásban kialakult központi funkciói mennyiben és milyen oldalról függenek össze társadalmának alakulásával? A város gazdasági életének fejlődése (nem utolsósorban a megállapítható jövedelmek és bérek tanulmányozása alapján vizsgálva) milyen irányban befolyásolja és téríti el egymástól egyre jobban a társadalom ellentétes osztályainak és ez osztályok egyes rétegeinek útját? A gazdasági fejlődés megteremtette a társadalmi-foglalkozási kategóriák közül melyek, s milyen társadalmi mozgás eredményeképpen válnak uralkodó típusokká a város társadalmában; — hogyan és a hazai gazdasági fejlődés során milyen forrásokból alakul ki a városi proletariátus; - hogyan alakulnak ki az osztályharc új formái, s melyek kibontakozásuk konkrét társadalmi alapjai? Mindezeket elsősorban a gazdasági fejlődésről elmondott fejtegetésekhez kell kapcsolnunk, azokkal való összefüggésük vizsgálatát kell előtérbe helyeznünk. E problémakör tárgyalását végül is a főbb társadalmi rétegek életmódjának leírásával kell zárni: vagyoni, jövedelmi viszonyaik összetevőinek, s a lehetőség szerint azok reálértékének megállapítása után, életszínvonaluk egészének bemutatásával, ideértve lakásviszonyaikat, és részesedésüket mindazokból az előnyökből, amelyeket a városépítés és általában a városiasodás fejlődése megteremtett. Jellegzetesebb rétegek esetében megkísérelhetjük családi-rokoni kapcsolataik vizsgálatát: a felsőbb rétegeken belüli egyre szorosabb családi és vagyoni összefonódást, az országos politika, a gazdasági élet vagy a feudális nagybirtok képviselőihez fűződő viszonyukat; - az alsóbb rétegeknél még élő, sokszor városi életszínvonalukat is befolyásoló falusi kapcsolataikat; a különböző — nem a társadalom egyes rétegei társadalmi és anyagi emelkedésének lehetőségeit vagy a társadalom egyes rétegei társadalmi és anyagi emelkedésének lehetőségeit vagy korlátáit, esetleg az őket, még megszerzett életmódjuktól is megfosztani készülő tényezőket. Mindazon tényezők összességét tehát, amelyek a város gazdasági fejlődésének és erre épülő városiasodásának legszélső kihatásaként az egyes rétegeket — gazdasági, társadalmi helyzetüket, s annak problémáit számukra konkrétan tudatosítva - egyrészt a várospolitikába vagy általában a helyi politikai életbe, illetve magába a munkásmozgalomba bevonják és annak többé-kevésbé öntudatos aktív részévé teszik. Itt természetszerűleg a társadalmi fejlődés megközelítésének csak legfőbb vonalait kívántuk felvázolni, annak biztos tudatában, hogy azokból — városonként változóan — szinte végtelen gazdagságban adódhatnak további vizsgálati szempontok. A társadalmi fejlődés ilyen összefüggésben való szemlélete mellett azonban természetes, hogy az eddig tárgyalt kérdések még közvetettebb felépítményeként szolgáló várospolitika — illetve a városi munkásmozgalom — bemutatása is további társadalmi analízissel kell hogy kezdődjék. Feladatunk itt mindenekelőtt a városi burzsoázia a helyi politikában aktív rétegének elemzése kell hogy legyen a városi képviselőválasztók névjegyzékének, virilista lajstromok-55
