Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
I. Helytörténeti kutatás a fővárosi kerületekben
DR. NAGY LAJOS: A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL AZ EGYSÉGES BUDAPESTIG A címben megjelölt időszak Budapest történetének több nagy korszakát foglalja magában. Egységes korszaknak tekinthető az 1541 —1686-ig terjedő időszak, a török uralom időszaka; külön korszak kezdődik 1686-ban — amelyet voltaképpen 1848-ig egységesnek tekinthetünk—, azzal a megszorítással, hogy esetleg alkorszakként szerepelhet az 1686—1705 közti időszak, amikor a város kamarai fennhatóság alatt volt; és az 1705 utáni időszakban alkorszak-határnak vehetjük 1790-et. E korszak várostörténete a helytörténetírásnak tulajdonképpen keretet ad, azaz nem egy korszak egészének, hanem bizonyos problémáknak a feldolgozására van szükség. A helytörténetírás feladata Budapest esetében nem lehet a város történetének, illetőleg a történet egy-egy nagy korszakának a feldolgozása. A város történetének alakulása, gazdasági, társadalmi, helyrajzi, kulturális fejlődése témákat, feladatokat és lehetőségeket ad a város történetével foglalkozni kívánók számára, akár hivatásszerűen foglalkoznak ezzel, akár a város iránti szeretet serkenti őket erre a munkára. A város újkori történetének kezdő dátuma pontosan meghatározható Buda 1541 augusztus 29-én, a törökök által történt elfoglalásával. Az előző korszakhoz képest teljesen új problémák jelentkeznek, ugyanakkor, amikor az ország középkori fővárosa az idegen uralom alatt is — bár csökkent mértékben — megtartotta központi jelentőségét: nemcsak a hódoltsági terület „fővárosa” volt, hanem gazdasági központ is, — főként a XVI. században —, a kelet-nyugati kereskedelem kulcs fontosságú helye. Buda és Pest szervezeti felépítése a városok elfoglalása után szinte egyik napról a másikra átalakul. Az újonnan érkező török tisztviselők a birodalom városainak közigazgatási szervezetét, a mohamedán papság pedig az új egyházi szervezetet alakította ki. A katonai szervezet egy része volt az egységes török birodalom szervezetének. Ugyanakkor a városban élő nem mohamedán lakosságnak is volt önálló közigazgatási szervezete: Budán a török uralom egész ideje alatt működött a keresztény városi tanács, s valószínűleg volt városi tanács Pesten is. Óbudán a magyar jobbágyság - a tizenöt éves háború viharait túlélve - a török uralom alatt végig kitartott a városban. Buda és Pest lakossága a török uralom idején a legkülönbözőbb népekből tevődött össze. Az egyre fogyó számú magyar lakosság mellett a törökökön kívül nagy számban telepedtek le szerbek, bosnyákok, macedónok, horvátok, albánok, zsidók, cigányok és más népek is a török birodalom távoli vidékeiről. 39
