Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)

II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései

objektumokról készített fényképet. Mutatói: névmutató — szakmai megosztásban; építőmesterek, szobrászok stb. — helymutató kerületi beosztás szerint.

6. MAGYARORSZÁG műemléki topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. 4. köt. Budapest műemlékei. 1. szerk. Pogány Frigyes. Irta Horler Miklós, stb. Bp. 1955, Akad. K. 8801. 21 t. 2 térk. Bibliogr.: 305—307 1.

A negyedik kötet Budáról szóló összefoglaló tanulmányokkal kezdődik, majd a műemlékek leírása következik városrészenként: A budai várpalota; A Víziváros; Tabán; Krisztinaváros. Az utcanevek betűrendi sorrendjében közli az építtető, a tulajdonos személyét; az épület jellegét, történetét, külső és belső átalakításait. Mutatói: hely, névmutató, művészek, kézművesek.

7. Ua. - 6. köt. Budapest műemlékei. II. Szerk. Pogány Frigyes. Bp. 1962, Akad. K. 735 1. 7 t. 6 térk.

Ugyancsak a budai műemlékek ismertetését folytatja, — II.,111.,XI., XII. ésXXII. kerület. Beosztása, mutatói hasonlóak az előbbihez. Mindkét kötet ismerteti az elpusztult műemlékeket is.

8. (BORSOS Béla—SÓDOR Lajos-ZÁDOR Mihály): Budapest építészettörténete, városképei és műemlékei. Bp. 1959, Műszaki K. 353 1. 1 térk. Bibliogr. 314—317.1.

Budapest műemlékeinek és műemlék jellegű épületeinek jegyzéke — kerületenként. Az utcák felsorolt neveinél a helyrajzi számok mellett az épületek rendeltetését is közli. (318—3301.) A műemlékekről területi (számszerinti) kimutatást is ad.

Történeti, művészettörténeti sorozatok

9. TANULMÁNYOK Budapest múltjából.

A várostörténeti sorozat első kötete 1932-ben jelent meg, a sorozat kiadása a felszabadulást követően 1956-ban folytatódott — összesen 18 kötete jelent meg. Jelenleg a Budapest Történeti Múzeum évkönyveként adják ki. Tanulmányai a legszélesebb értelemben vett várostörténeti kérdésekkel foglalkoznak. Az egyes kötetek részletes ismertetésétől el kell tekinteni, itt csupán a terjedelmesebb — Budapest egyes részeivel foglalkozó — tanulmányokra reflektálunk

I. kér. MÁLYUSZNÉ Császár Edit: A Budai Népszínház és közönsége. — TBM. 13. köt.

1959, 261-314.1.

II. kér. NAGY Lajos: A Víziváros XVII. századvégi topográfiája. TBM. 16. köt. 1964,

181-249.1.

KUBINY1 András: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. TBM. 16. köt. 1964, 85-180.1.

III. kér. SEENGER Ervin: Adatok Óbuda XIX. századi helytörténetéhez. TBM. 17. köt.

1966, 273-287.1.

162