Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)
II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései
DR. VIRÁGH FERENC: A BUDAPESTI MŰVELŐDÉSI HÁZAK ÉS A HELYTÖRTÉNET A felszabadulás után kibontakozó kulturális forradalom egyik mozzanataképpen népesedő tábor érdeklődése fordult Budapest helytörténete felé. E mozgalomnak a társadalmi fejlődést is szimbolizáló jellemzője, hogy egy munkaterületen a szakemberek, és az általuk nevelt újabb nemzedék demokratikus közösséget alkot. A 60-as évek végére kialakultak azok az országos szabályzatok, amelyek a helytörténeti mozgalom különböző ágazatait segítik beilleszkedni szellemi közéletünk egészébe, továbbá előmozdítják a mozgalom tartalmi színvonalának emelkedését és hatékonyságának fokozódását. A munkában résztvevő különböző intézmények, szervezetek és egyének együttműködésének zavartalan menete, s nem kevésbé a társadalmi tevékenységhez szükséges termékenyítő légkör megteremtése érdekében létrejött a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága mellett működő Budapesti Helytörténeti Helyismereti Bizottság. (BHHB) A Fővárosi Művelődési Ház Helytörténeti—Honismereti Szakbizottsága — az országos koordináció részeként — a fővárosi kerületek művelődési házaiban kialakult helytörténeti, helyismereti, honismereti mozgalom közművelődési, módszertani kérdéseit hivatott kidolgozni. A helytörténet, helyismeret, honismeret tágabb fogalmi keretein belül ezúttal a helytörténetre koncentrálunk. A művelődési ház és a helytörténeti tevékenység kapcsolata kézenfekvő, minthogy a helytörténet a szűkebb értelemben vett hazára — a közvetlen környezetre — vonatkozó ismeretek sokoldalú tanulmányozására, ezek összegyűjtésére, összegezésére és felhasználására irányul. Mint ilyen, része közművelődésünknek, szerepe van az egyén tudományos világképe, és erre épülő tudományos világnézete kialakításában. Vizsgáljuk meg, hogy a művelődési házakban müyen feltételek és keretek adottak, illetve milyen lehetőségek kínálkoznak a helytörténeti munka számára? A foglalkozások, tanácskozások, összejövetelek nélkülözhetetlen feltétele egy olyan helyiség, amelyben a helytörténeti csoport rendszeres időközökben összegyűlhet. A tapasztalat már ma is igazolja azt, hogy a művelődési házak szívesen biztosítják a csoportok számára a helyet, (pl. Pesterzsébeti Vasas Művelődési Központ; Építők Művelődési Háza; Törekvés Művelődési Központ; Duna Művelődési Ház stb.) — vagy — amennyire ezt a feltételek lehetővé teszik — kooperációt kezdeményeznek különböző szervezetekkel a szükséges helyiség biztosítása érdekében — (I. kerületi Művelődési Ház és az MSzMP 1/2-es körzete; Radnóti Művelődési Ház és a királyeredei Ifjúsági Klub stb.). Kevés olyan 154
