Gerelyes Ede (szerk.): Budapest helytörténeti kézikönyve (Budapest, 1971)

II. A honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései

Néprajzi Ház

(XVII., Ferihegyi út 104.)

Rákoskeresztúr, Rákosliget és Rákoscsaba néprajzi emlékeiből berendezett, szabadkéményes, nádfedeles parasztház. A környéken lakott német, szlovák és magyar lakosság bútorait és használati tárgyait, valamint a szőlőművelés és a mezőgazdaság eszközeit állították ki.

Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény (VII., Dohány u. 2.)

Gyűjti a zsidó templomi szertartások és általában a vallási élet emléktárgyait, a megszűnt zsinagógák anyagát. írásos dokumentumai között nagy jelentőségűek a régi egyházi iratok, különösen az óbudai zsidó közösség iratai.

Pesterzsébeti Múzeum (XX., Kossuth L. u. 39.)

Helyiségeiben alkalmi kiállításokat rendez, s ezek dokumentációját megőrzik. Napjainkban a gyűjtemény arra törekszik, hogy a pesterzsébeti lakosság — elsősorban a munkásság — mindennapi életének emlékeiből állandó kiállítást készítsen.

Rákospalotai Múzeum (XV., Kossuth L. u. 39.)

Tárgyi anyagaiban a leggazdagabb kerületi történeti gyűjtemény. Gyűjtésének fő területe a néprajz, az egykori palotai paraszti életforma tárgyi emlékei. Archívum tálja fel az írott forrásokat. 1964 óta jelennek meg a Rákospalotai Múzeum évkönyvei.

Római katonai fürdő (III., Flórián tér 3—7.)

Az első nagyobb római kori emlék, amely a föld alól előkerült, még a 18. sz.-ban. Az építkezések során az úttest és a házak ráépültek, ezért jelenleg föld alatti múzeum formájában látható.

Táborvárosi Múzeum (III., Corvin 0. út 64.)

Egy nagyobb római lakóház romjait és a környéken talált tárgyi emlékeket mutatja be egy újabban épített bérház földszintjén kiképzett kiállítóhelyiségben.

123