Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
64 legesen felírhassanak, kivéve ha a rendelet végrehajtása egyáltalján fogva halasztást nem szenved. Átmegyünk már most azon kérdésre, ki és miért felelős és a felelősség a törvényhatóságokban mi módon érvényesíttessék? de ezen kérdést megelőzőleg szemlét kell tartatnunk a törvényhatóság alkatrészei felett. A törvényhatóság alkatrészei a következők: a) közgyűlés, b) a tanács, c) a szakbizottmányok, d) a tisztviselők. A közgyűlés lényegesen tanácskozó és határozó testület, és képviselője a törvényhatóságnak, mint egésznek, mely maga egyik alkotmányos kiegészítő része az országnak és ezért hatásköréhez csak oly tárgyak tartozhatnak, melyek vagy az ország állapotát vagy a törvényhatóságot egészben érdeklik, milyenek petíció az országgyűléshez akár sérelmi, akár egyéb tárgyban, a törvényhatóság magánvagyona feletti rendelkezés, szabályok alkotása, általános intézkedések a közrend, kényelem, tisztaság tekintetéből, stb. A tanács illetőleg kisgyűlés lényegesen végrehajtó testület: intézkedik a törvények, a közgyűlési határozatok és legfelsőbb rendeletek teljesítése körül, ezenkívül előkészíti és véleményezi mindama tárgyakat, melyek a közgyűlés elébe tartoznak, azok tehát mind a tanács által adatnak a közgyűlés elébe, azokat sem véve ki, melyek önálló indítványozás következtében előleges véleményezés végett külön bizottmányokhoz utasítottak. A szakbizottmányok lényegesen véleményezők, végre a tisztviselők közvetlen kezelői a végrehajtásnak. Ezen előrebocsátottak szerint következő képe tűnik elé a közigazgatási forgalomnak. Minden irat, mely a törvényhatósághoz érkezik, akár rendelet, akár folyamodás, akár más törvényhatóságoknak levelezései, a tanácsnak mutattatik be és ezáltal utasíttatik vagy határozás végett véleményének kíséretében a közgyűléshez, vagy végrehajtás végett a tisztviselőkhöz, vagy előleges véleményezés végett a szakbizottmányokhoz, kivéve oly ügyeket, melyekben a törvény a törvényhatósági elnök által azonnali intézkedést rendel és olyakat, melyekben mielőtt eldönthetők lennének, előleges vizsgálat szükséges, végre az egyszerű kézbesítést. Mindezen iratok elintézésük után ismét a tanácshoz visszakerülnek, részszerint azért, hogy a végrehajtás tekintetéből szükséges intézkedések megtétethessenek, részszerint, hogy a végrehajtásnak lett és mikénti foganatosítása világosságba tartathassék. Ezen gyakarlat legalább egészben Pestvárosánál most is divatos. Alkalmazva ezekre a felelősségi elvet, következő eredményekhez jutumj: A közgyűlés csak a központi kormány irányában lehet felelős és ellene a felelősséget más alakban érvényesíteni nem lehet, mint úgy, hogy illetéktelen végzései megsemmisíttessenek és azoknak végrehajtása személyes felelősség terhe alatt betiltassák. Ez esetben a tanács és a tisztviselők a miniszteri rendeletnek és nem a közgyűlési határozatnak kötelesek engedelmeskedni, a törvényhatóság pedig illetékességi panaszt tehet az országgyűléshez, különben az ellenszegülő közgyűlés ellen nem volna más orvoslat, mint magának a törvényhatósági jognak felfüggesztése. Egyenkint felelőssé tenni a szavazókat
