Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
60V c) a főpolgármester és polgármester megválasztására legalább 200, az alpolgármesterére pedig legalább 110 tag szavazata szükséges. E határozványok a törvény idevágó rendelkezéseivel ellentétben állanak, mert az a)-ra vonatkozólag a törvény 107. §-ának világos szavai szerint általános szótöbbséggel csak a polgármester, ellenben a többi tisztviselők, tehát az alpolgármesterek is viszonlagos szótöbbséggel választatnak; a b)-re vonatkozólag az áll, hogy a főpolgármesteri állomásra 3-nál több egyén nem jelöltethetik ki, mert a törvény 68. §-a azt olykép rendeli, de minden más állomásra 3-nál több egyén is jelölhető ki, mert a törvény 113. §-ának utolsó bekezdésében világosan mondatik, hogy azon állomásokra, a polgármester és alpolgármesterek állomásait sem véve ki, legalább három egyén jelölendő ki s e szabálytól eltérésnek csak akkor lehet helye, ha a betöltendő állomásra három egyén nem jelentkezett; a c)-re vonatkozólag a főpolgármester és polgármester megválasztását a szavazók számától függővé tenni nem lehet, mert az azok választására vonatkozó törvényszakaszokkal szemben, valamint általában a törvény szellemében eme megszorítás nem igazolható. Mindezeknél fogva a szóban lévő 23. § a föntebbiekben kifejlett észrevételek szerint megfelelően kiigazítandó. Megjegyezvén a főpolgármesteri választásra nézve, hogy miután a törvény 68. §-a arra vonatkozólag részletesen nem intézkedik, vagyis sem az általános, sem a viszonlagos szótöbbséget fel nem említi, beleegyezem ugyan abba, hogy a főpolgármesteri választás is általános szavazattöbbséggel hajtassék végre, s ennélfogva azon esetben, ha az első szavazáskor a kijelöltek közül egyik sem nyerne általános többséget, a két legtöbb szavazatot nyert jelölt között Nagyságod szűkebb választást rendelhet el; ezen intézkedés azonban a szabályrendeletbe nem tartozik. 7. A munkálat 25. §-ának második bekezdéséből, mely szerint a többi tisztviselők felkiáltás útjáni választása sem közvetlen választás, sem helyettesítés esetére meg nem engedtetik, ezen utolsó, itt aláhúzott szavak ,helyettesítés útján“ mellőzendők, mert a helyettesítési jog a főpolgármestert illeti meg a törvény 58. és 109. §-ainak határozott rendelkezései alapján, melyek olykép hangzanak, hogy az időközben megürült állomásokra, melyek csak a következő rendes közgyűlésen töltetnek be, ennek egybehívásáig, ha elkerülhetleníil szükséges, a főpolgármester helyettesít, a közgyűlés pedig a főpolgármester által történt helyettesítések fölött intézkedik, illetőleg a választást eszközli. 8. A fentebb 8. ad c) alatt kifejtett indokoknál fogva mellőzendő az ugyanezen 25. § utolsó bekezdése is, mely szerint tisztviselő, ki legalább is 40 szavazatot nem nyert, megválasztottnak nem tekintendő. 9. A munkálat 32. §-a, mely szerint a közgyűlésben üléssel és szavazattal bíró tisztviselők megürült állomásai helyettesítés által stb. töltetnek be, a törvény értelmében s a föntebbiekben előadottakhoz képest olykép módosítandó, hogy nem (a törvény 66. §-a szerint) a közgyűlésben üléssel és
