Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
513 csak oly változtatásokat hoz javaslatba, melyek az egészségi ügynek célszerű s egyöntetű kezelése céljából elodázhatlanok és okvetlenül szükségesek arra nézve, hogy a fővárosi köztörvényhatóság működését e tekintetben is akadály nélkül megkezdhesse. Továbbá előadja elnök, hogy miután a II. albizottmány a gazdasági hivatal és intézetek kivételével az összes tisztviselők és hivatalnokok hatásköre s mind ezek, mind a szolgák létszáma iránti javaslatait már előterjeszté, a fizetések és egyéb illetmények megállapításához fogott és azokat 3 hosszú ülésben a tárgy fontosságához képest behatóan és alaposan tárgyalván, az eredményt egy kellőleg felszerelt és okadatolt jelentés kíséretében előterjeszti, megjegyezvén az elnök, hogy miután a mellékletek kinyomatása hosszabb időt veendett volna igénybe, miáltal az e részbeni tárgyalások ismét halasztást szenvedtek volna, ez alkalommal az eddig szokásban volt kinyomatástól eltért és a tárgyiratokat úgy mutatja be, miként azokat a II. albizottmány előterjeszté. Végre kiemeli elnök, hogy a III. albizottmány részéről szinte érkeznek be javaslatok, nevezetesen: a szakbizottságok alakítása, a hídvám megszüntetése és a házirend tekintetében, melyek legközelebb előterjesztetnek. Ezeken kívül a II. albizottmány a gazdasági hivatal szervezetével foglalkozik és e részbeni javaslatát szinte mielőbb fogja bemutatni. Ezeknél fogva remélhető, hogy mind az albizottmányok, mind a 34-es küldöttség a szervezési előmunkálatokat még e hó folyama alatt bevégzendik és a közös közgyűlés azokat már f. évi július hó elején tárgyalhatja. I. Az előadottak után tárgyalás alá vétetett a II. albizottmány javaslata: a közegészségi ügy rendezése, illetőleg a közigazgatási egészségügyi személyzet létszámának megállapítása tárgyában. A 34-es küldöttség hozzájárul a II. albizottmány azon nézetéhez, miszerint a főváros közegészségi ügye véglegesen csak akkor rendezhető, ha ezt az országos egészségi ügynek és államrendőrségnek törvényhozásilag történt rendezése után szakértők közbejöttével megindítandó, az ügy fontosságához mért alapos tárgyalások előzik meg és ezek alapján egy oly szervezet hozatik létre, mely a főváros viszonyainak, az orvosi tudomány kívánalmainak és a közegészségi üggyel szoros összefüggésben álló törvényeknek egyaránt megfelel, minélfogva a fővárosi közegészségi ügynek végleges rendezését a jövő köztörvényhatóság intézkedésének tartja fenn. A közegészségügyi személyzet létszámát illetőleg, annak megérintése mellett, hogy az 1868. évi április 15-én 13141/868. sz. a. kelt közgyűlési határozattal megállapított és ugyanaz évi május 23. 10.044. sz. a. kelt belügyminiszteri leirattal helybenhagyott szabályutasítások egyelőre fentartandók és a főváros dunántúli területére is kiterjesztendők, határoztatott, hogy a közigazgatási egészségügyi személyzet következő legyen: 1 tiszti főorvos, a tiszti főorvosi hivatalhoz: 1 szakértő tiszti főorvosi segéd (orvostudor), 1 írnok, 1 hivatalszolga. Főváros egyesítése. 33
