Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
503 1873. május. Albizottsági javaslat a közigazgatási egészségügyi személyzet szervezése tárgyában. 126. Tekintetes 34-es küldöttség! Folyó évi április 28-án kelt és •/• alatt visszacsatolt határozat folytán, mellyel a budapesti kir. orvosegylet javaslatának közlése mellett felhívatott a tisztelettel alólírt II. albizottmány, miszerint tekintettel a közegészségi ügy fontosságára, azt mind elvi szempontból, mind a személyzeti létszámot illetőleg behatóan tárgyalván, javaslatát mielőbb terjessze elő, van szerencséje a közegészségi ügy rendezésére vonatkozó jelentését következőkben összpontosítani: Habár a közegészségi ügynek tökéletes rendezése — tekintettel a főváros kedvezőtlen egészségi viszonyaira, nemkülönben más nagy városokhoz képest a halandóságnál mutatkozó aránytalanságra, mint igen fontos és sürgős tárgy, a megalakulandó fővárosi köztörvényhatóság egyik főfeladatát képezi, tekintve mindazonáltal azon körülményt, hogy a közegészségi ügynek a mai kor és a tudomány kívánalmaihoz mért rendezése az illető szakközegek hozzájárulása mellett alapos és beható tárgyalásokat igényel, melyeket a tisztviselők és hivatalnokok hatáskörének és személyzeti létszámának megállapítására az 1872. évi XXXVI. t.-c. értelmében hivatott 34-es küldöttség az idő rövidsége miatt nem is eszközölhetne; hogy a főváros közegészségi ügyének netán szükséges átalakítása az országos egészségi ügynek és államrendőrségnek szervezetével szoros összefüggésben lévén, az erre vonatkozó törvényjavaslatok a törvényhozásnak még be sem mutattattak; hogy a közkórházakra nézve a város és állam közötti viszony még mai napig sincs rendezve, sőt az erre vonatkozó tárgyalások csak utóbbi időben indíttattak meg, — a Il-ik albizottmány nézete odajárul, miszerint a főváros közegészségi ügye teljesen csak akkor rendezhető, ha ezt az országos egészségi ügynek és államrendőrségnek törvényhozásilag történt rendezése után szakértők közbenjöttével megindítandó, az ügy fontosságához mért alapos tárgyalások előzik meg, és ezek alapján egy oly szervezet hozatik létre, mely a főváros viszonyainak, az orvosi tudomány kívánalmainak és a közegészségi üggyel szoros összefüggésben álló törvényeknek egyaránt megfelel. Ezen nézetet a budapesti kir. orvosegylet a 34-es küldöttséghez a főváros orvosi tiszti személyzetének szervezése iránt intézett javaslatában szintén osztja, amennyiben az összes egészségi ügynek sürgős és alapos javítását ugyan szinte óhajtja, de tudományos véleményének nyilvánítását a jövő ren
