Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
476 Ezt középen vízirányosan ketté választja egy hullámos fehér (ezüst) vonal (pólya), mely a Dunát jelképezi. A felső mezőben a fehér pólya felett egy egytornyu (egykapus), az alsó mezőben háromtornyú (kétkapus) várkastély sárga (arany) színben. A várkapu bejáratainak háttere égszínkék (ceruleus). A felső várkastély pesti, az alsó budai, ez utóbbinak Óbuda miatt van két kapuja. A címer színei tehát veres, sárga (arany), kék és fehér (ezüst), a paizson felül hazánk államiságának kifejezéséül jön a magyar korona. A paizs jobb oldalára (címértanilag) jő a Zápolya alatti budai címerből az oroszlán, balról (címertanilag) a pesti címerből a griff; az oroszlán és griff körmökkel rajzolandók. b) A pecsétekre csupán a paizsos címer alkalmazandó tartók nélkül. __ c) Budapest lobogója: veres, sárga (arany) és égszínkék színű lesz. 16. Tárgyalás alá vétetett a főváros szervezési előmunkálatainak elkészítésére az 1872. évi XXXVI. t.-c. 134. §-a értelmében alakított küldöttség javaslata a fővárosi számvevői hivatalról. A 34-es küldöttség által a fővárosi számvevői hivatal szervezéséről készített s letárgyalt munkálata a közös közgyűlés által elfogadtatván, határozatilag a következő szerkezetben állapittatik meg: VIII. FEJEZET. A számvevőség. 85. §. A számvevőség a főváros közvagyonát és közjövedelmeit, úgy a fővárosi törvényhatóság felügyelete alatt álló alapokéit nyilvántartja és azoknak célszerű, a törvényeknek és szabályoknak megfelelő kezelését minden irányban ellenőrzi. 86. §. A számvevőség az összes pénzek vagy pénzértékü vagyon kezelésére ellenőrzést gyakorol. Ezen ellenőrzés nemcsak az elszámolás számszerinti helyességére és a számadásokban foglalt egyes számtételek illetékességének megbirálására terjed ki, hanem annak megvizsgálására is, hogy a számadások alapjául szolgáló pénzről vagy pénzértékről szóló utalványok a fennálló szabályokon és a közgyűlés vagy tanács időszerinti határozatain alapulnak-e? 87. §. A számvevőség tartozik felügyelni, hogy a számviteli teendők rendszeresen végeztessenek és azoknál a lehető egyszerűsítések eszközöltessenek. E célra jogában áll minden pénztárnál a megállapított kezelési rendszer megtartásáról, valamint az eljárás célszerűségéről és az összes számviteli szolgálat összhangzó működéséről magának bármikor meggyőződést szerezni. 88. §. Mindezekből kifolyólag a fővárosi számvevőség hatásköre és feladata részletezve a következő hat pontban foglaltatik össze:
