Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
472 Kasenczky József tanácsnok és gyámbizottmányi elnök az értekezletet megnyitván, előterjeszté, hogy a fővárosok rendezésében működő 34-es választmány elnöke, Széher Mihály képviselő úr elnöklete alatt a gyámi ügyekben tartott értekezlet alkalmával felmerülvén az egyesítendő három városban az árvapénzek kikölcsönzésében eddig követett eljárások közötti különbség, melynek a fővárosok tényleges egyesítésével meg keilend szűnnie, a 34-es választmány elnöke, Széher Mihály képviselő úr felhívta őt, hogy mindhárom érdekelt város szakférfiaiból egy értekezletet hívjon össze oly célból, hogy ez értekezlet a főváros gyámpénztárában kezelt tőkék kikölcsönzése iránt egy szabályzat-tervet kidolgozván, munkálatát rendelkezése alá bocsássa. Ez indítvány az értekezlet összes tagjai részéről helyesléssel fogadtatván, és a Buda és Óbuda városát képviselő urak kijelentvén, hogy Buda illetve Óbuda az árvapénzek kikölcsönzése tárgyában tulajdonképi szabályokkal nem bír, hanem egyedül gyakorlat állapított meg e részben bizonyos esetről-esetre a körülményekhez idomított általános elveket: ennélfogva egyhangúlag a szab. kir. Pestváros tanácsa mint gyámhatóság által 1872. április 16-án alkotott szabályrendelet általánosságban és részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott és annak tárgyalása a szabályzat pontonkinti megvitatásával megkezdetett. Az 1. pont 1. kikezdéshez az értekezlet azt a módosítványt tévé, hogy jövőben a sorompón kívüli telkekre ezeknek csak 7* értéke erejéig, a sorompón belül pedig a telkeknek is ép úgy, mint az épületeknek csak 7s értéke erejéig adassék kölcsön. E módosítvány indokául a telkeknek jelenleg az üzérkedés által túlhajtott s hullámzásnak alávetett, bizonytalan tartósságú árai szolgáltak és ezen indok a sorompón kívüli telkekre nézve annál inkább áll, mert ezek ára nem jelen jövedelmezőségük arányában, hanem Budapest jövő terjeszkedésére számítva fizettetvén, kedvezőtlen politikai constellatiók, de sőt üzleti krízisek esetében is értékükben annyira eshetnek, hogy a gyámpénztár vevők hiányában a jelzálogból magát még részben sem elégíthetné ki. Az 1-ső pont 2-ik kikezdésében módosítványkép ajánltatik, hogy erdőre, — mint mely a szőlővel, az érték bizonytalanságát tekintve, egy fokon áll — kölcsön szintén ne adassék. A kölcsönösszeg minimuma, tekintve hogy Buda és Óbuda városa általában kevésbé vagyonos lakossággal bír, s ennélfogva, ha ezekre nézve is a kölcsön minimuma 1000 forintban állapíttatnék meg, számos ahhoz méltán jogot tartó polgár ezen a mai viszonyok között legolcsóbb kölcsön élvezetéből kizáratnék, ezen két város területére nézve 300 forintban volna megállapítandó. Az 1-ső pont 3-ik pontjához a következő újabb kikezdés hozzáfűzése indítványoztatik: Ha az adós által jelzálogul felajánlott ingatlan tulajdonosa időközben változik, tartozik az adós a tulajdonos változását a gyámhatóságnak bejelenteni, mely az új tulajdonos kérelme folytán határoz az új tulajdonosnak, mint
